A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan és teljes jelöltlistával vesz részt a december 17-ére kiírt előrehozott köztársasági parlamenti választáson. A 250 jelölt között vannak olyanok, akik már korábban is a párt színeiben töltöttek be tisztséget a köztársasági törvényhozó hatalomban, vagy végrehajtó hatalomban, ám új nevekkel is találkozhatunk. Sorozatunkban a VMSZ a 6-os sorszámmal kihirdetett, Vajdasági Magyar Szövetség – Elnökünkért, Közösségünkért, a Jövőért! elnevezésű köztársasági választási listájának első tíz jelöltjét mutatjuk be, illetve kérdezzük őket terveikről, vagy adott esetben eddigi eredményeikről.
BÁJITY BORISZ
Bájity Borisz okleveles jogász 1982-ben született Szabadkán. A mesterfokozatú okleveles jogász címet az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán szerezte meg, kimagasló eredménnyel. Rendelkezik igazságügyi vizsgával, állami szakvizsgával, valamint a felügyelői vizsgát is elvégezte. A gyakornoki idő letöltését követően a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságban állt munkaviszonyba, ahol 2017 októberéig, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza főtitkárhelyettesének első kinevezéséig dolgozott. Ebben a tisztségben szolgálja a vajdasági magyarságot ma is. A tartományi titkárságon a hivatalos nyelv- és íráshasználat Vajdaság AT területén való alkalmazásával kapcsolatos teendőket végezte, valamint feladata volt a külföldi általános és középiskolai bizonyítványok és diplomák honosítási (nosztrifikálási) folyamatainak lebonyolítása. 2022-től tagja a Magyar Nemzeti Tanácsnak, illetve az MNT Nyelvhasználati Bizottságának. Nős, két gyermek édesapja. Családjával Újvidéken él. 2011 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek.
A hivatalos nyelv- és íráshasználattal kapcsolatos szabályok tiszteletben tartásának tekintetében az elmúlt egy évben számos kritika elhangzott. Hogyan értékeli a helyzetet az említett területen, a jogszabályi hátteret, az alkalmazás következetességét és milyen intézkedéseket tart szükségszerűnek?
– Vajdaság egy multikulturális térség, ahol több mint 20 nemzeti kisebbségi közösség él. A nemzeti kisebbségek számára jogszabályok szavatolják saját anyanyelvük hivatalos használatát, a szerb nyelvvel és írással egyidejűleg. Vajdaság területén a 45 helyi önkormányzat közül 42-ben legalább egy nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, ezért kiemelkedően fontos a kisebbségi jogvédelem keretében mindent megtenni annak érdekében, hogy ez az érték a jövőben is növekvő tendenciát mutasson. Régóta foglalkozom az említett területtel, értékelésem szerint kielégítőek az eddig elért eredmények. Kiemelendőnek tartom a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőcsoportjának remekül végzett munkáját. Dr. Pásztor Bálinttal az élen köztársasági parlamenti képviselőink évekre visszamenően minden egyes új törvény és jogi aktus meghozatala alkalmával eredményesen harcolták ki a magyar közösség érdekeinek figyelembe vételét. Már a törvényalkotás kezdeti szakaszaiban fokozottan ügyelnek arra, hogy a jogszabály szerves részévé váljanak a magyarság érdekeit szolgáló rendelkezések. Ennek eredményeképpen a jogi keret úgy ezen, mint a vajdasági magyarság érdekvédelmének minden egyéb területén kimagasló. A gyakorlati alkalmazás vonatkozásában mindenféleképpen korrekció szükségszerű, hiszen mint az élet egyéb területein, úgy az említetten is problémákkal szembesülünk időnként, különösen helyi önkormányzati szinten. Éppen ezért polgártársaink jogai védelmének céljával hatékony mechanizmusok alakultak ki, példaként említeném a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság felügyeleti szerepét a kisebbségi jogok érvényesítésének területén, továbbá a tartományi ombudsman hivatala is folyamatosan fogadja a polgárok panaszait. Az említett tartományi titkárság minden évben pályázat útján támogatja a helyi önkormányzatokat abban, hogy fejlesszék, valamint előmozdítsák a kisebbségi nyelvhasználatot. A Magyar Nemzeti Tanács munkája ugyancsak kiemelt jelentőségű. Az MNT alapvető feladata a magyar közösség kulturális autonómiájának megőrzése és fejlesztése. Különös odafigyelést érdemel az MNT egyik legújabb projektuma: december elején kerül a nagyközönség elé a Zsebtükör mobilalkalmazás. Ezt minden polgár használhatja majd. Az alkalmazás segítségével a polgárok megtudhatják, hogy pontosan melyik helyi önkormányzatban van hivatalos használatban a magyar nyelv, továbbá mik az ezzel kapcsolatos jogaik, ha pedig egy adott helyzetben valaki megsérti ezen jogaikat, akkor a polgár az alkalmazás segítségével gyorsan és hatékonyan kapcsolatba léphet az illetékes hatósággal. A hivatalos nyelv- és íráshasználattal kapcsolatos helyzet kielégítő, ha pedig esetleg problémák merülnek fel, akkor a meglévő mechanizmusok révén a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban lehet orvosolni azokat.
Hol tartunk a részarányos foglalkoztatás területén, hol vannak a legnagyobb lemaradások és mit kellene a jövőben elvégezni?
– A köztársasági parlamentben ebben a vonatkozásban is mindent megtettek, amit a jogi háttér megteremtésének tekintetében meg lehetett tenni. A VMSZ köztársasági parlamenti képviselőcsoportja jól tudja, hogy alkotmányos kategóriáról van szó. Már törvénybe foglaltattak azok a rendelkezések, amelyek előírják az úgynevezett pozitív diszkriminációt, esetünkben a magyar közösség vonatkozásában. Ezen a területen is a rendelkezések gyakorlati alkalmazása a legfontosabb feladat. A létszámstop akadályozó tényezőként jelenik meg. A VMSZ tisztségviselői mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy az élet e fontos területén is megfelelő legyen a helyzet.
Miként értékeli a diplomahonosítás folyamatát, van-e még ezen a téren tennivaló?
– Az elmúlt években a diplomahonosítás egyre könnyebbé vált, ez jó hír azok számára, akik külföldön szereztek diplomát, de úgy döntenek, hogy szülőföldjükön szeretnének munkába állni. Amióta működik az ENIC/NARIC Központ, azóta sokkal gördülékenyebb a diplomahonosítás folyamata. A törvény értelmében a Kvalifikációs Ügynökségnek – ennek keretében működik az ENIC/NARIC Központ – 90 nap áll rendelkezésére, hogy elbírálja a kérvényeket. Mindazonáltal ideális esetben csupán 2 hét leforgása alatt is honosíthatják a diplomákat. Szerbia és Magyarország 2019-ben írta alá a Magyarországon és a Szerb Köztársaságban kiállított, államilag elismert bizonyítványok és oklevelek, továbbá a tudományos fokozatot tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt. Ez tovább könnyítette a honosítás folyamatát. Az MNT minden évben pályázatot ír ki a diplomahonosítás és az ehhez kapcsolódó fordítási költségek megtérítésére, így anyagi akadályok sem állnak azok útjába, akik úgy döntenek, hogy szeretnének visszatérni szülőföldjükre és a képzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednének el.
Mely témákra, projektumokra összpontosítana, amennyiben mandátumhoz jut?
– Az elmúlt hat évben a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának főtitkárhelyetteseként dolgoztam, rengeteg tapasztalatot szereztem a parlamenti munka vonatkozásában. Jogász mesterdiplomával rendelkezem, vagyis ezen a területen jó az előképzettségem. A dr. Pásztor Bálint vezette képviselőcsoport évek óta remek munkát végez a parlamentben. Folytatni kell az eddigi munkát. A rendszert sikerült felépíteni, működőképes is. Az a legfontosabb, hogy december 17-én minél nagyobb számban menjünk el szavazni, és a köztársasági, valamint a tartományi szavazólapon egyaránt a hatos sorszámot karikázzuk be, ezzel támogatva az egyetlen magyar jelöltlistát a szerbiai választásokon. A VMSZ már bizonyította, hogy igenis képes megvédeni és képviselni a magyarság érdekeit Szerbiában. Fontos, hogy továbbra is önálló frakciónk legyen, hogy szemléltessük erőnket, hiszen akkor hatékonyan képviselhetjük a közös érdekeket és célokat. A kampány ideje alatt és a választások után is igyekszünk úgy végezni munkánkat, ahogyan azt Pásztor István elnökünk elvárta volna tőlünk, hiszen ezzel emlékét őrizzük, továbbá haladhatunk előre a fejlődés útján, amelyen ő vezetett bennünket.
Nyitókép: Molnár Edvárd
