A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan és teljes jelöltlistával vesz részt a december 17-ére kiírt előrehozott köztársasági parlamenti választáson. A 250 jelölt között vannak olyanok, akik már korábban is a párt színeiben töltöttek be tisztséget a köztársasági törvényhozó hatalomban, vagy végrehajtó hatalomban, ám új nevekkel is találkozhatunk. Sorozatunkban a VMSZ a 6-os sorszámmal kihirdetett, Vajdasági Magyar Szövetség – Elnökünkért, Közösségünkért, a Jövőért! elnevezésű köztársasági választási listájának első tíz jelöltjét mutatjuk be, illetve kérdezzük őket terveikről, vagy adott esetben eddigi eredményeikről.
Tóbiás József 1971-ben született Zentán. Harmadik generációs családi vállalkozó. Az általános és középiskolát Adán végezte el. 2011-ben kézilabda szakedzői diplomát szerzett Újvidéken. A nagy múlttal rendelkező adai kézilabdaklub vezetője immár 2 évtizede. Ezen tevékenységéért Ada község önkormányzata, a Vajdasági Kézilabda-szövetség, valamint a Magyar Kézilabda-szövetség több díjban is részesítette.
2008 és 2016 között, két mandátumban egyéni tartományi képviselő, ugyanakkor ebben az időszakban Ada község képviselő-testületének tanácsnoka volt, valamint a Mandátum-mentelmi és adminisztratív-ügyi bizottság elnöke. 2016 és 2020 között Ada Község Községi Tanácsának tagja, 2020-tól a községi képviselő-testület elnöke. 2018-tól a VMSZ adai Községi Szervezetének elnöke. Két leánygyermek édesapja. Adai lakos. 2018 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek.
Harmadik generációs családi vállalkozó, ami Szerbiában ritkaságszámba megy. Hogyan sikerült több évtizeden át fenntartani a családi vállalkozást és kamatoztatni tudja-e ezeket a tapasztalatokat politikai tevékenység során?
– A családi vállalkozásba még nagyanyám és nagyapám kezdtek bele, az 1950-es évek elején. Ahogy édesapám és nagynéném belenevelkedtek azokba a körülményekbe, amelyeket egy vállalkozás hoz magával, ugyanez megtörtént velem és a húgommal is már gyerekkorunkban. Nálunk a családban magától értetődött, hogy segédkezni kellett a műhelyben. Úgy gondolom, a családi hagyaték iránti elkötelezettség továbbviteléhez elsősorban akarat kell, másodsorban pedig hajlam és készség. Nem mindenki születik vállalkozónak és senkit nem lehet belekényszeríteni. Nagyon sok körülmény hatással van arra, hogy egy-egy vállalkozás több generáción át fennmarad. Fontos, hogy ugyanúgy, mint egyéb kisebb, vagy nagyobb közösségekben, úgy egy-egy családban, vagy családi vállalkozásban is mindenki megtalálja a saját helyét. Politikai tevékenységem vonatkozásában elsősorban a diplomáciai érzék az, amely talán a legjobban kialakult bennem a vállalkozói szellem révén, hiszen soha nem ültem le úgy tárgyalóasztalhoz, hogy kizárólag a saját érdekeimet tartottam szem előtt. Mindig az általam képviselt vállalkozásnak kellett jól járnia. Ez vonatkozik bármi másra is, tehát az emberekkel való együttműködés, az emberi kapcsolatok kialakítása az, ami talán a legnagyobb erényemmé vált, ezt pedig politikai tevékenységem során is kamatoztatni tudom. Büszke vagyok arra, hogy kiemelkedően jók a kapcsolataim a Vajdasági Magyar Szövetségen belül, de azon kívül is. A jó emberi kapcsolatoknak nagyobb jelentősége van, mint bármi másnak, akár a projektek megvalósításának, akár a problémák megoldásának szempontjából.
Hol tartanak az azzal kapcsolatos tervek, hogy Adán kézilabda-akadémia és kollégium épüljön?
– Ami az akadémiát illeti, az elmúlt rövid időszakban nem történt jelentősebb előrelépés. Ami az infrastrukturális beruházást illeti, először a kollégium kiépítése volna a legfontosabb, hiszen erre az adai Műszaki Iskolának már most szüksége van, ezt a tehetséges kézilabdázók és kézilabdázni vágyók egyaránt használni tudnák. Szükségszerű lenne egy új sportcsarnok kiépítése, hiszen ennek köszönhetően a fiúk és a lányok csapatai is kellő gyakorisággal edzhetnének, továbbá az edzéseket össze lehetne hangolni a tanítással. Ez minden sportgimnáziumban és akadémián így történik. A kollégium és a sportcsarnok kiépítéséről Pásztor István folytatott tárgyalásokat, a magyar kormány és a Magyar Kézilabda-szövetség támogatásával, ezeket a tárgyalásokat folytatni fogjuk, amint arra lesz lehetőség. Ki kell emelni, hogy tavaly a magyar kormány és a Magyar Kézilabda-szövetség révén mintegy 100 millió forinttal támogatták az adai sportcsarnok belső rekonstrukcióját, a legmodernebb pályát kaptuk, teljes egészében elvégezték a vizesblokk cseréjét, új nyílászárókat építettek be és a lelátónkat is felújították. A Magyar Kézilabda-szövetség nemcsak a férfi, hanem a női egyesületeket is támogatja, pénzügyileg, szakmailag és erkölcsileg, már 2019 óta. Nemcsak az adai klubokat, hanem az által a környékbeli klubokat is, például a kanizsait vagy a muzslait. Bár még nincsen akadémiánk, Ada már most kézilabdaközpontként működik, és amint a gazdasági helyzet azt lehetővé teszi, megtesszük a következő lépést annak érdekében, hogy kézilabda-akadémiánk is legyen.
Korábban úgy fogalmazott, hogy a Prosperitati Alapítvány révén és a magyar kormány támogatásával megvalósuló gazdaságfejlesztési program egyik nagy nyertese éppen Ada. Mit hozott az említett program a község számára?
– Többször is elmondtam már, és ezt minden rendelkezésünkre álló adat megerősíti, hogy a Prosperitati Alapítvány által biztosított pályázatok legnagyobb nyertese Ada Község. Ez érvényes a kisvállalkozók, továbbá a mezőgazdaságban tevékenykedők, valamint a közép és a nagy gazdaságfejlesztési projektek vonatkozásában is. A Prosperitati Alapítvány ezen nyertes pályázatainak óriási hozadéka van. Ami a kisvállalkozókat illeti, jelenleg is éppen kistermelők és kisvállalkozók pályázhatnak az alapítványnál, ezért arra szeretném buzdítani a vállalkozókat, hogy bátran pályázzanak. Úgy gondolom, hogy nagyon sok ember szülőföldön maradásához járultak hozzá a Prospretitati Alapítvány korábbi pályázatai, a nagyobb vállalkozók tekintetében pedig még összetettebb a dolog. Ami a járulékok fizetését illeti, ez mindenképpen fontos a helyi önkormányzatok számára, legyen szó a kis-, vagy a nagyvállalkozók járulékairól, hiszen az ebből származó bevételekből a mindenki számára elengedhetetlen infrastrukturális beruházásokat tudjuk megvalósítani, például szennyvízcsatornák kiépítését, utak aszfaltozását, vagy a beruházást a wellnessközpontunkba. Mi specifikus térsége vagyunk Vajdaságnak, ahol sok, több évtizede fennálló családi vállalkozás működik, és jellemző ránk az „addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér” üzletpolitika. Vállalkozóink a Prosperitati Alapítvány támogatásainak köszönhetően olyan projektumokat valósítottak meg néhány év leforgása alatt, amelyek megvalósítása egyébként egy, vagy akár másfél évtizedig eltartott volna. Technológiájuk fejlesztése versenyképessé teszi vállalatainkat úgy belföldön, mint külföldön, ezen belül is elsősorban Nyugat-Európában, ahová sokan exportálnak. A nagyobb vállalkozók esetében lényeges kiemelni a munkaerő-megtartást, valamint az új alkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettséget, vagyis egy-egy projekt megvalósításával jelentősen növelték foglalkoztatottjaik számát. Ez plusz bevételt jelentett az állam és a helyi önkormányzat számára, nem beszélve arról, hogy jobbá tette az emberek életkörülményeit és növelte az életszínvonalat.
Miként értékeli a szerbiai üzleti légkört, a gazdaságfejlesztési programokat, lehetőségeket, mik az esetleges kifogásai?
– A Prosperitati Alapítvány keretében megvalósulóhoz hasonló gazdaságfejlesztési programokat kellene Szerbiában is létrehozni, külön a kisvállalkozók és külön a nagyvállalkozók számára, mindenekelőtt technológiai fejlesztéseik támogatásának céljával. Szerintem fontos lenne, hogy a hazai beruházók kerüljenek előtérbe, ne pedig a külföldiek, hiszen amellett, hogy ezek hazaiak, jól működnek, és rendszeresen adóznak is. Gyakran az az érzésem, hogy egy külföldi cégre bízott projektet egy hazai vállalkozó is meg tudna valósítani, ha akkora támogatást kapna, amekkorát adott esetben a külföldi cég. A hazai vállalkozások esetében nem történhet meg az, hogy egyszer csak fogják magukat, összecsomagolnak és távoznak, míg a külföldiek esetében igen. Nem vagyok a külföldi beruházások ellen, de úgy vélem, hogy valamelyest módosítani kellene a játékszabályokat. Nem engedhetjük meg, hogy a külföldi beruházók előnyt élvezzenek a belföldiekkel szemben. Nagy örömömre szolgál, hogy megalakult a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesülete, melynek jelen pillanatban Tóth Tamás adai vállalkozó az elnöke. Üdvözlöm tevékenységüket, nagyon jó, hogy megismerik egymást a vállalkozók, és az állandó tapasztalatcsere, valamint képzések révén fejlődést biztosítanak vállalkozásaiknak.
Milyen témákra összpontosítana, milyen kérdéseket, projektumokat képviselne, úgy Vajdaság és a magyarság, mint a Tisza mente vonatkozásában, ha bekerülne a szerbiai képviselőházba?
– Még nem tudjuk, hogy hány mandátumhoz jutunk a szerbiai képviselőházban, de abban már most biztos vagyok, hogy minden képviselőnek meglesz a saját feladata, területe. A gazdaságfejlesztés és a sport mellett a mezőgazdaság áll a legközelebb hozzám, hiszen olyan vidékről jövök, ahol nagyon fejlett a mezőgazdaság. Amikor egyéni tartományi képviselő voltam két mandátumban, a mezőgazdasági bizottságnak is tagja voltam. Megtörténhet, hogy elsősorban ezekben a témákban fogok tevékenykedni. Természetesen úgy az infrastrukturális fejlesztések, mint az egyéb jellegű fejlesztések tekintetében képviselni fogom a Tisza mentét, a vajdasági magyarságot, illetve a községet, amelyből származom. Az önkormányzatok egymáshoz való közelítését ugyancsak fontosnak tartom, hogy közös fellépés, megbeszélések és stratégia révén nagyobb lépésekkel haladhassunk előre, vagy akár közösen valósíthassunk meg projekteket. Szerintem a turizmusban is nagy potenciál rejlik, értékelésem szerint mindenkinek megvan a maga helye, azaz nem vetélytársként, hanem partnerként kell megélnünk egymást. Azt ugyancsak szeretném hangsúlyozni, hogy számomra hatalmas megtiszteltetés volt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági listáján a 4. jelölt lehetek és adott esetben Adáról a Tisza mentét képviselhetem. Ez óriási megtiszteltetés, különösen annak tudatában, hogy ez még Pásztor István elnök úr döntése volt, gyakorlatilag ő szerette volna rám bízni ezt a feladatot. Alázattal szeretném szolgálni a közösséget, eddigi tevékenységemet is ez a cél határozta meg. Ezen nem szeretnék változtatni, mert csak így lehet politizálni. Nap mint nap érzem, hogy visszakapom az emberektől azt a szeretetet, amelyet én tanúsítok irántuk.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
