Irtó büszke vagyok a zősökre! Ismét bizonyították, hogy zuperintelligensek mindketten. Atata jó előre megmondta, hogy a palicsi majálisnak becézett vajdasági Disneyland nagy tömegnyomor lesz, és igaza lett. Ők ketten az idén ki is hagyták, és nagyon hejesen inkább otthon sütögettek. Így történt, hogy én a Zacsekpetiékkel mentem a tóparti buliba. Ám nem volt benne sok köszönet, mert a három piros pénznek, amit otthon kaptam zsebpénz gyanánt, fél óra alatt a nyakára hágtam. Képzeljék, a vidámparkosok meg a sütödések mintha összebeszéltek volna, a legtöbbjüknél minden ötszáz dinárba került! Annyi volt egy plyeszkavica, meg a két-három perces száguldás is a hullámvasúton meg a többi vidámparki játékon. Nem is csodálom, hogy sokan inkább összekötötték a majálist a pravoszláv húsvéttal, és külföldre szöktek a hazai drágaság elől. Azonnal eszembe jutott a zseni öreglány, aki még a múlt héten megmondta, hogy az eladók nemigen néznek tévét meg olvasnak újságot, mert ha ezt megtennék, tudnák, hogy csökkent az infláció, és nem kellene mindent olyan piszok drágán adni. Bár, ha jobban belegondolok, az is megtörténhet, hogy a politikusok nem sokat járnak boltba, piacra meg vásárba, azért tudnak ojan szépeket mondani a hazai életszínvonalról, mint a tanító néni egy csöpögős versről.
– Képzeld, Tematild, június másodikán nemcsak a belegrádiak fognak szavazni – ismerteté a fater. – Összesen hatvanhat helyi önkormányzatban járulnak majd a polgárok az urnák elé.
– Én eddig úgy tudtam, hogy mindenhol máshol őszre esedékes a megmérettetés, Tegyula – spekulála amama.
– A zellenzék követelte, hogy a fővárosi helyhatósági választásokat a többivel együtt tartsák meg, mégpedig őszre – magyaráza az öreg. – A Vučkóék meg addig csűrték-csavarták, míg végül úgy döntöttek, eleget tesznek az oppozíció kérésének, annyi különbséggel, hogy nem őszre lesznek a választások Belegrádban, hanem június másodikán a többi helyen is, ahol szükség van rá.
– No de odébb van még június másodika, nézzük, mi történt május elsején, a dolgozók ünnepén – javasolá a muter.
– Rég nem a dolgozókról szól már a május elseje – legyinte atata. – Sokkal inkább az önfeledt dőzsölés ünnepe ez. Kaja, pia, olimpia! Amit pedig Pisti a zárakról messélt, a tisztességes dolgozó itt labdába sem rúghat.
– Mondasz valamit – gondola bele az öreglány. – Felénk nem azzal szokás dicsekedni, hogy milyen jó a munkások helyzete, hanem hogy errefelé a legolcsóbb a munkaerő!
– El is ment a nagy része, zomzédasszony – jegyzé meg az éppen betoppanó Zacsek, és hogy kissé feldobja a hangulatot, elmonda egy viccet.
A kigyógyult alkoholista bemegy a munkaközvetítőbe. Azonnal ajánlanak neki egy munkát, ahol 120 ezer dinárt keresne havonta.
– Az nem jó, mert ha túl sok pénzt kapok, fizetéskor bemegyek a kocsmába, és újra rászokok az italra.
– Akkor talán lenne egy másik munka, ott 80 ezer dinárt keresne, és csak napi hat órát kellene dolgoznia!
– Az sem jó, mert ha sok szabadidőm lesz, akkor megint a kocsmában kötök ki. Nem lehet olyan munkát találni, ahol napi 12 órát kell dolgozni, és csak 50–60 ezer dinárt fizetnek?
– Végeredményben olyan munkánk is van, de sajnos mindegyikhez diploma kell.
– Visszatérve azon felvetésedre, Tematild, hogy mi történt majáliskor – kanyaroda vissza a témához a fater –, mi történhetett volna azonkívül, hogy zajlott a választási kampány! Nálunk nem nagyon történik más. Ebben az országban évek óta permanens kampány folyik!
– Igazad van, Tegyula – bólogata amama. – Ez már a harmadik év zsinórban, hogy választunk.
– Úgy tudom, vannak olyan helyek a világon, ahol csak minden negyedik évben járulnak a szavazóurnák elé a zemberek – töprenge a Zacsek. – Velük ellentétben mi minden negyedikben szoktunk megpihenni.
– Amíg választgatunk, addig sem kell rendesen dolgozni – állapítá meg az öreg. – Most nem lehet, mert rendkívüli helyzet van. Most nem lehet, mert kampányolunk. Most nem lehet, mert kormányt alakítunk. Most nem lehet, mert...
– Úgy tűnik, mindig van kifogás – kuncoga a muter.
– No de Kormányos Milos a napokban végre bejelentette az új kormány összetételét – közlé a Zacsek. – Érdekes, hogy sima haladó győzelem és abszolút többség után négy és fél hónapra volt szükségük ehhez. Képzelem, meddig tartana, ha még koalíciózni is kéne.
– Néhány új húst leszámítva, ez többnyire a régi csapat – nyugtázá atata. – Vannak némi helycserék, például az eddig külügyis szoci Ivica megest belügyis lesz.
– Elénekli majd a rendőrök nótáját a zerb politikum dalnoka – csipkelőde az öreglány.
– A Gašić meg majd a rendőrök helyett ezentúl a katonákkal fog vergődni, merthogy védelmis lesz – fűzé hozzá a Zacsek. – A külügyi tárcát pedig a tapsikolásra mindig kapható Đurić Marko fogja vezetni.
– Észrevettétek, hogy ezek a miniszterek milyen sokoldalúak – elmélkede a fater. – Többségük egyformán jól ért a közigazgatáshoz, a mezőgazdasághoz vagy akár a művelődéshez. Azon a poszton vetik be őket, amelyiken éppen üresedés mutatkozik.
– Univerzális játékosok és jó munkásemberek! – szögezé le amama.
– A zakértők szerint az új kormányra egyébként pokoli nyár vár – sóhajta a Zacsek. – Sok kihívással kell szembenéznie, a nagyhatalmak nyomásgyakorlásától kezdve a gazdasági kérdésekig.
– Én nem értek ezzel egyet – ellenkeze az öreg. – Ha olyan sürgős lett volna a dolog, már rég megalakulhatott volna. Egyébként meg abban sem vagyok annyira biztos, hogy az érdemi döntéseket fontos kérdésekben mindig a kormány hozza meg.
Amiről a Zacseknak egy találós kérdés jutott az eszébe.
– Mi a különbség a munka nélkül maradt dolgozó és az állami hivatalnok között?
– A dolgozó korábban dolgozott is valamit.
– Hagyjuk már ezt a nyavalyás politikát, és beszéljünk izgalmasabb dolgokról – szorgalmazá a muter –, például a Tarot-jóslásról mesterséges intelligencia segítségével.
– Ettől a lehetőségtől Tematild mindjárt lemegyek hídba – élcelőde atata.
– Merthogy már létezik ilyesmi, zomzédasszony? – kérdé meglepetten a Zacsek.
– Úgy bizony – helyesele az öreglány. – Ez olyan kettő az egyben lehetőség: a bölcs Tarot kártya és a mindentudó mesterséges intelligencia erőinek az egyesítése.
– Ha jobban belegondolunk, teljesen logikus, hogy van ilyen – mondá a fater. – Már annyi mindennek van mesterséges intelligencia által generált változata, miért pont a jóslás legyen még felfedezetlen terület.
– Ha szerencsém van, a kedves anyósom egy ideig még nem fedezi fel – reménykede a Zacsek –, máskülönben minden teendő előtt kikéri majd a gép generálta kártyalapok véleményét.
– Én csak azt nem értem, hogy ha valaki őszintén hisz a jóslásban, miért nem fordult meg még a fejében, hogy kitalálja a lottó jövő heti számait – morfondíroza amama.
– Jogos felvetés – incselkede az öreg. – Hallottam, hogy egy tévéjós beperelte az egyik humoristát, mert az kigúnyolta őt, amivel lelki fájdalmat okozott neki, mire a komédiás csak annyit mondott: miféle jós az, aki ezt a szituációt nem látta előre!
Pistike, az árak és a választások hullámvasútján száguldó mókamester
