Az Aracshoz kapcsolódó mondák szerint a Pusztatemplom kincseket rejt. Sokan, sokáig keresték ezeket a kincseket: feltúrták érte a templom belsejét és felásták a környékét, de üres kézzel távoztak. Pedig a kincs ott van, el sincs rejtve.
Az aracsi születésű Vajda János tudott a kincsről, és meg is akarta azt osztani másokkal. Társaival 1999-ben alapította meg az Aracs Pusztatemplom Műemlékvédő Társaságot azzal a céllal, hogy megismertesse a világ magyarságát az ezeréves ittlétünket igazoló műemlékkel. A Törökbecse–Beodra–Torda alkotta képzeletbeli háromszög közepén található romtemplom azóta zarándokhely, a nemzeti öntudatot erősítő központ lett. A magányosan álló romos templom nemcsak a régmúlt idők dicsőségét hirdeti, de 18 méter magas csonka, táj fölé magasodó tornya utat is mutat. A magasba emeli a tekintetünket.
Az egyik legkorábbi, román-korai gótikus stílusú építészeti emlékünk a 13. század elején épült, valószínűleg egy korábbi templom helyén, a Budai-hegységből származó mészkőtéglákból. A többször is arculatot váltó templomot 1551. szeptember 18-án elfoglalták a törökök – ekkor kezdődik el a templom négy és fél évszázados árvasága, de a rongálás és a nemtörődömség ellenére mégsem veszett el nyomtalanul: a múlt század kilencvenes éveitől tanárok, diákok, tollforgatók és politikusok leheltek új életet bele.
(Fotó: Gergely Árpád)
1990-ben az óbecsei Varnyú Ilona magyartanárnő kirándulást szervez a Pusztatemplomhoz: az Óbecsei Gimnázium tanulói alkalmi műsort tartanak, Kalapis Zoltán író történelmi ismertetőt mond, Nagy Sándor régész pedig Törökbecsén levetíti az aracsi ásatásokról szóló filmet. (Az esemény előtt az iskola törökbecsei tanulói ki is takarítják a templom belső terét.) 1995-ben a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén Horváth Rudolf Pusztatemplomról szóló írása harmadik díjat kap, ugyanebben az évben a Forum Kiadó gondozásában megjelenik Kalapis Zoltán Történelem a föld alatt című könyve, és a történelmi VMDK törökbecsei tagozata Erdmann Ferenc vezetésével tábori misét szervez a romtemplomnál. 1997-ben Szabadkán dr. Gubás Jenő elnökletével megalakul az Aracs Társadalmi Szervezet a Művelt Faluért, 1998-ban pedig tordai diákoknak tart az aracsi templomnál történelemórát Rontó Bozóki Judit.
Az Aracs Pusztatemplom Műemlékvédő Társaság megalakulását követően 1999. augusztus elsején egy emléknap keretében első alkalommal szentelnek szentmisét és ünnepi műsort a Pusztatemplomnak, legutóbb pedig most vasárnap délután. A Pusztatemplom így lett romjaiban is a magyar nemzeti identitás jelképe.
„Amikor az ember önmagát helyezte a középpontba, a nyugati gondolkodásból, életből, társadalomból, a családokból, a szocializáció minden szintjéről száműzve a vallást és a hitet, száműzve istent, akkor magányossá, kiszolgáltatottá tette önmagát. Eldobta az iránytűt, a viszonyítás műszerét. Ennek következtében önmaga lett önnön mércéje. Nem számít neki más, csak önmaga. És ezt felszabadító érzésnek gondolja. De mire fel akkor a sok pótcselekvés? A jelenben zajló folyamatok, a nyugati világban egyeduralomra törő és azt sikeresen végrehajtó ideológiának a normarendszere éppen arról feledkezik meg, ami a legfontosabb: az emberről. Nem ad belső választ a hétköznapi, gyarló ember életkérdéseire és nem ad lehetőséget arra, hogy az ünneplőbe öltözött ember a magasba emelje a tekintetét – hiszen nincs odafönt semmi, ezt szajkózták évtizedeken keresztül, mígnem az ember elhitte.
Létezik ezzel szemben is gondolkodás, normarendszer és ahhoz rendelt cselekvési sor. A mi gondolkodásunk, normarendszerünk és a cselekedeteink azt példázzák, hogy mi még képesek vagyunk az ég felé emelni a tekintetünket. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka az aracsi pusztatemplom sorsa” – mondta többek között vasárnap ünnepi beszédében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
A magyar kormány július elején 1,7 milliárd forintot hagyott jóvá 11 projektre Vajdaságban, ezek közül kiemelkedik az aracsi pusztatemplom: az állagmegóvás kiemelt programjára 250 millió forintot fordítanak az elkövetkező néhány évben – az utóbbi évek legnagyobb kulturális érték- és állagmegőrző felújítása lesz ez. És bár korábban a Pusztatemplom okán egymásnak feszültek a laikusok és a szakemberek is, jelenleg magyarországi és szerbiai szakemberek közösen egyeztetnek arról, hogy a jövő évben esedékes munkálatok során hogyan kell majd konzerválni a romtemplomot és környékét annak érdekében, hogy megmentsék a Kárpát-medence legrégebbi ilyen jellegű szakrális épületét.
Pásztor István szerint ugyanis „nem az a legfőbb kérdés, mindig csak magyarok lakták-e Aracsot, csak magyar királyok törődtek-e vele a múltban, veszítünk-e valamit azzal, ha elismerjük, a dúlt vidéken a huzatosságot a puszta is adta, az ember nélküli táj, amit más vallású emberek is benépesítettek, útjuk nem ide vezetett, a latin mondást nem sokra tartották. A legfőbb kérdés, hogy felfogjuk-e a szívünkkel és lelkünkkel, hogy az aracsi pusztatemplom az emberi jó szándékon innen és az emberi romboló szándékon túl is megmaradt nekünk, magyaroknak, mint legrégebbi emlékünk.”
