Egyre gyakoribb, hogy különböző készítmények reklámjai gyógyulást, életminőséget javító hatást ígérnek, súlyos betegekben indokolatlanul reményt keltenek. Megjelenésükben gyakran a gyógyszerekre emlékeztetnek, hiszen tabletta vagy kapszula formájában, színes dobozba csomagolva, védjegyzett néven kerülnek a boltokba, a webáruházak virtuális polcaira vagy a csomagküldő szolgálatok áruválasztékába. Az egyik legelterjedtebb a rákos megbetegedéseket megelőző vagy gyógyító „csodaszerek” köre. Sajnálatos módon az ezeket a készítményeket népszerűsítők az emberek elkeseredettségét és kétségbeesettségét használják ki.
Erre hívta fel a figyelmet prof. dr. Szendrei Kálmán, az SZTE Gyógyszertudományi Kara Gyógynövény- és Drogismereti Intézetének neves szakembere a Magyar Egészségügyi Társaság és vajdasági tagozata által szervezett adai tudományos konferenciáján. A szakmai tanácskozáson a vastagbélrák megelőzése, korai felismerése és gyógykezelése volt a központi téma. Szendrei professzor A gyógyszernek nem minősülő természetes hatóanyagú szerek a daganatellenes védekezésben címmel tartott nagy érdeklődést kiváltó előadást.
„Harcolok, ameddig csak tudok”
Miért tartotta fontosnak a témával való foglalkozást? – tettük fel a kérdést.
A témaválasztás egyrészt onnan ered, hogy fiatalkorom óta gyógynövényekkel foglalkozom. Bár tizenhat évig külföldön egészen más területen dolgoztam, de miután 1996-ban nyugdíjasként visszakerültem Szegedre, azt tapasztaltam, hogy az országban elszabadult a gyógynövény termékpiac. Az uniós termékszabályozás a gyógyszerek esetében megköveteli a korrekt, szigorú minőséget, a beteg biztonságának megfelelő terméket engedélyez, ugyanakkor az összes többi termék vonatkozásában meglehetősen liberális, és minimális az a követelmény, ami a piacra dobott termék minőségére vonatkozik. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy lassan akárki akármit piacra hozhat. Például, amikor egy füvesember azt állítja a közmédiában egy népszerű műsorban, hogy a ragadós galaj rákellenes hatású, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy mindenki azt mondhat, amit akar, mint önkéntes „szakértője” a gyógynövényterületnek. Ma sok ilyen önjelölt ugynevezett szakember van, aki a gyógynövények hatásairól, általa javasolt alkalmazásairól nyilatkozik, írogat – mondja a professzor.
Ennek hatását közvetlenüla családomban is tapasztaltam. Rokonaim közül többen is betegek lettek, és az önjelölt szakértők, a reklámok őket is „megrohamozták” ezekkel a termékekkel. Ráadásul a magasan kvalifikált orvos szakembert is. De amikor súlyos beteg lett, érthető, hogy benne is felmerült a remény: hátha valami mégis segítségére lehet. Ilyen esetben az ember nehezen tud bármilyen tanácsot adni, hiszen az ilyen termékeket előállító cégek nem riadnak vissza attól, hogy olyat állítsanak, aminek nincs semmilyen tudományos alapja. Tehát tudományos bizonyítékok nélkül hangoztatják, hogy egyik-másik növény vagy a belőle előállított tea, illetve feldolgozott termék például diabéteszellenes, koleszterincsökkentő, fájdalomcsillapító, rákellenes, vírusellenes hatású. Ezek között az állítások között persze hierarchiát és rangsort lehet felállítani. Egyik rokonom például azzal hívott fel, hogy súlyos cukorbeteg, és évek óta issza Gyuri bácsi diabétesz elleni teáját, de neki nem használt semmit. Megkérdezte: mi a véleményem róla? Erre azt válaszoltam, hogy azelőtt kellett volna tanácsot kérnie, mielőtt elkezdte inni a teát, nem most, miután már rájött, hogy nem használt semmit, ráadásul márelég sok pénzébe is került. Rokonom olyan állapotban volt, hogy a betegségét nem teával kellett kezelni. Minden orvos és gyógyszerész tudja, hogy az ilyen esetben komoly, bizonyítottan hatásos gyógyszerek szükségesek. Itt már a teát tilos használni, pláne akkor, ha mellette a rendes terápiát elhanyagolja a beteg. Nagyon sokan ugyanis mellőzik az orvos által előírt terápiát, helyette bizonytalan hatású, értékű készítményeket szednek. Ezenkívül nagyon sokan – a saját rokonságomban is tudok példát mondani rá – azért szednek például multivitamint, ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítő készítményeket, mert azt gondolják, hátha az jót tesz majd az egészségüknek. Erre azt szoktam mondani, hogy ezzel a reménnyel szedhetnének még 25 további készítményt is. Ma 76 éves vagyok, de ilyen céllal, alaptalanul egyetlen kapszulát sem szedtem be életemben. Ezzel szemben rendszeresen eszem gyümölcsöt, zöldségfélét, igyekszem egészségesen táplálkozni, dolgozom, aktív vagyok, és nem tapasztalom, hogy szükségem lenne bármilyen étrend-kiegészítőre. Egyébként az ilyen embereknél rendszerint senki nem vizsgálja, állapítja meg korrekt vizsgálattal,hogy van-e egyáltalán, és mire van szüksége? Ilyen alapon bárki elkölthet rengeteg pénzt a különféle készítményekre – teljesen szükségtelenül, csupán azon az alapon, hogy hátha szükség van rá..
Egyre népszerűbb a fekete berkenye, ismertebb nevén az arónia. Valóban így van, de önmagában az, hogy antioxidáns hatású, még nem jelent semmit. Nagyon sok antioxidáns hatású gyümölcsöt ismerünk. Például ilyen a bodza, a fekete ribiszke is. Nemrég részt vettem egy Amerikában élő, indiai származású szakember előadásán, melyen a feketeáfonya-kivonat rákellenes hatásának mechanizmusáról volt szó. Érdekes eredményekkel. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy a termék már holnap a piacra kerül. A feketeáfonya-kivonattal való állatkísérletek javában tartanak, de az eredményeket még nem lehet emberre vonatkoztatni. Az viszont ujra és ujra bizonyítást nyer, hogy helyes dolog az antioxidáns hatású (sőt minden más egészséges) gyümölcsből minél többet kell fogyasztani. Ez nemcsak kevesebbe kerül, mint a sokszor drága kapszula formájában történő szedése, és sokkal, de sokkal egészségesebb. |
Az aróniárólBudapesten néhány éve a gimnazisták körében végeztek egy felmérést, amelyből kiderült, hogy nagyon sokan, főleg a lányok szedtek vitaminokat, de többségük nem a saját döntésük alapján, hanem a szüleik unszolására. Az is világossá vált, hogy nem azok szedték, akiknek szükségük lett volna rá, mert rossz körülmények között élnek, hiányosan táplálkoznak, hanem azok, akiknek van rá pénzük, akiknek a szülei megvásárolhatták. Ehelyett inkább azt kellett volna mondaniuk a gyereküknek, hogy naponta meg kell ennie a két almáját és többet kell szabad levegőn lenni. Ez a helyes eljárás, ezt tanácsolja az Egészségügyi Világszervezet és minden szakmai szervezet is. Ennek ellenére ezeket az alapvető szabályokat az emberek felváltják a kényelmesebb kapszulákkal.
A fentiek is hozzájárultak ahhoz, hogy eltökéltem: ez ellen harcolni fogok, ameddig csak tudok. Minden lehető fórumon elmondom, illetve leírom a véleményemet. És ha lassan is, de van valami hatása. Nemrégen az egyetemen is elkezdtük oktatni. Az egyik hallgató megkérdezte tőlem: „Professzor úr, ön járja az országot, mint a keresztes lovagok, elmondja a konferenciákon. Van ennek valami hatása? Azt válaszoltam, hogy először is: Ezt nem mérlegelem, ha elvi alapon helytelenítem, akkor elmondom. Nem azért, mert azt remélem, hogy holnap megváltozik a világ, de hogy változni fog, abban biztos vagyok. Már eddig is azt tapasztaltam, hogy változik a világ. Magyarországon is szigorították a vonatkozó rendeleteket, egyes cégeket megbüntettek, intézkedések születtek. Én ugyan csak egyetlen ember vagyok, de ma már különböző fórumokon egyre többen követnek hasonló kritikával, és akkor már többen vagyunk és még többen leszünk...
Magyar siker
Egyre több természetes alapanyagú rákellenes készítmény jelenik meg a piacon.
A rákterápiában valóban létezik sok természetes, növényi eredetű gyógyszer. Az egyiket a tiszafából állították elő, a mellrák egyik elsődleges kezelőeszköze, és igen drága. Ezenkívül van másik is, néhány pedig fejlesztés alatt áll. Ez az egyik vonal. Fontos tudni, hogy a gyógyszer egyben jogi fogalom is, amire nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Nem lehet gyógyszert csak úgy, egyszerűen forgalomba hozni. A gyógyszer kidolgozása 10–15 évet vesz igénybe. Attól kezdve, hogy találnak egy molekulát, új vegyületet, ennyi ideig tart, amíg kifejlesztik, a különböző fázisokon keresztül ellenőrzik állatokon, azután több menetben embereken. Csak ezek után engedélyezi a gyógyszerhatóság. Jelenleg is sok ilyen gyógyszerjelölt anyag van fejlesztés alatt. Nemrégen gyógyszerként engedélyezte a Szegedi Egyetemen felfedezett egyik növényi anyagunkat az illetékes amerikai hatóság. Eddig még soha nem fordult elő Magyarországon, hogy egy magyar csoport egy magyar növényből előállított egy olyan új anyagot, ami olyan kedvező hatású, hogy egy ausztrál és ír konzorcium gyógyszerré fejlesztette.
A másik vonal, amikor egy önmagát felkent és kinevezett hatóanyag-szakértő azt mondja, hogy valamiből készített egy étrend-kiegészítőt. Ezzel nem kell mást csinálnia, csak amikor kész az első doboz, bevisz egy mintát, kitölt egy űrlapot, bejelenti a központi hatóságoknál, és aznap már forgalmazhatja is. Neki nem kell milliókat költenie a fejlesztésre. Az ilyen szerekből rengeteg van, és ezt kritizálom. Ezek többségének hatására nincs tudományos bizonyíték, enélkül kínálják az embereknek. Sajnos ez a szomorú valóság. A betegek annak reményében, hogy esetleg segít ez az újabb „csodálatos hatású” szer meg is veszik, inkább a terápiát hanyagolják el.
Mit tanácsol?
Mindenekelőtt azt, hogy minél szenzációsabb egy termék reklámja, hirdetése, annál gyanúsabb. Egy komoly cég egy komoly szert nem szezációként reklámoz. Egy gyógyszerreklám korrekt, tényszerű, s nem arra utal, hogy pl. ötmillió ember kipróbálta, csodálatos és szenzációs. Ha valamit ilyen formában terjesztenek, az nem komoly dolog, nem érdemes pénzt költeni rá.
Az ezüstvíz Mi a véleménye az ezüstvízről? Még egyetemista éveimben tanultuk, hogy ha egy ezütdarabkát desztillált vízbe tesznek, nem fertőződik, vagy sokkal később fertőződik, mert a feloldódó nagyon kevés ezüstatomnak sterilizáló hatása van. Nemrégen olvastam, hogy vizsgálatokat végeztek, és megerősítették, hogy ez így igaz. Most speciális készítményeket csinálnak, amit engedélyeztek és használják. Az ezüstvíz hatása végül is valamilyen módon bizonyítást nyert. |
A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy lehetőleg minden egészségvédő, vagy gyógyítást célzó szert csak gyógyszertárakban szabad vásárolni. Ott legalább van bizonyos garancia, és szakszerű tanács, igaz nem teljes egészében, mert a gyógyszerész sem tudja mindenkorellenőrizni a forgalmazott termékek eredetét, minőségét. Ezért a gyógyszerész és orvos kollegáknak azt szoktam tanácsolni, hogy csak a megfelelő, megbízható, engedélyezett nagybani ellátóktól vásároljanak, mert egyébként, más forrásokból származó szerekértők tartoznak teljes felelősséggel. Ha valamilyen szabálytalanság, nem várt kellemetlen hatás, baleset történik egy ismeretlen eredetű szer szedését követően, őket vonja felelősségre a hatóság. Ha valakitől csupán azért fogadnak be terméket a gyógyszertárba forgalmazásra, mert különben a szomszédos, konkurens patika fogja forgalmazni, azért a termékért is a patikust terheti kizárólagosan a felelősség. Tehát van egy jogi része is a dolognak az etikai vonatkozáson túl, nevezetesen: hogyan forgalmazhat egy gyógyszerész egy kérdéses, ismeretlen eredetű, minőségű terméket? – fejezte be Szendrei professzor.
