Az év eleje óta mért maginfláció Szerbiában 2,2 százalékot tesz ki október végével bezárólag, miközben az októberi pénzromlás az előző havihoz viszonyítva 0,3 százalék. Az egy évvel ezelőtti adatok alapján kiszámított éves infláció szintén 2,2 százalékos volt, legalábbis ezt mutatják a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai. Ezek szerint egyelőre pánikra, de még csak aggodalomra sincs ok, a pénzromlás a jegybank által kitűzött 3 százalék (+ – 1,5 százalék) körüli sávban alakul.
Az egyéb gazdasági és pénzügyi mutatószámok is a tervezett sávban, illetve az előirányzott szinteken alakulnak, ilyen szempontból megint csak azt lehet mondani, aggodalomra semmi ok. Ugyanakkor – és azonnal meg kell jegyezni, hogy sok esetben valóban nem alaptalanul – a többség elégedetlen az anyagi helyzetével, az életszínvonal csak lassan, alig érezhetően emelkedik.
Valójában azonban tényleg a régió egyfajta gazdasági aranykorát éljük, ez nem csak a politikusok szlogenje mostanában. A környező országokban általában sikerült látványos jövedelmi felzárkózást is megvalósítani. Itt kell megjegyezni, hogy az adott országokon belül, ahogyan nálunk is, a különböző társadalmi csoportok között a legtöbb esetben jelentős különbségek tapasztalhatóak. Magyarán: a hatásokat nem mindenki egyformán érzi.
A ROMÁN KÍSÉRLET
A legmagasabb inflációt tőlünk keletre jegyzik az utóbbi időszakban. Több mint fél éve már, hogy Romániában a legmagasabb az infláció nem csupán régiós viszonylatban, hanem az európai uniós országok között is. A legmagasabb értéket – 5,4 százalékot – májusban regisztrálták, ami egyben több mint ötéves csúcsot jelentett akkor. Aztán – viszonylag meredek tempóban – júliusig 4,6 százalékra mérséklődött a pénzromlás üteme Romániában, majd augusztusban ismét meghaladta az 5 százalék fölötti szintet. A román jegybank ugyanakkor bizakodó: augusztusban 0,1 százalékponttal 3,5 százalékra csökkentette idei inflációs előrejelzését, 2019 végén pedig 2,7 százalékos pénzromlásra számít, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző becslésénél.
2017 decemberében 3,3 százalékos volt az infláció éves szintje, valójában csak tavaly az év elején került pozitív tartományba. A negatív infláció nem spontán alakult ki: a bukaresti szociálliberális kormány többlépcsős forgalmiadó-csökkentést hajtott végre, majd pedig a másik oldalról, a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak emelésével még jobban felpörgette a fogyasztást. Ezekkel az intézkedésekkel 2017-ben 7 százalékos, az idén pedig 4,5 százalék körüli szintre becsült gazdasági növekedést produkálnak. A tavalyi 7 százalékos szint uniós viszonylatban is élen járó. Az így megnövelt kereslet azonban, ahogyan várható is volt, gyorsan növekvő inflációt és (nem mellesleg) külkereskedelmi mérleghiányt is eredményezett.
A román kormány az elmúlt években – több lépésben – béremeléseket hajtott végre a közszférában. Főleg az oktatásban és az egészségügyben nőttek a bérek. Az oktatásban dolgozók átlagbére 19 százalékkal volt magasabb szeptemberben a tavalyi év azonos időszakához mérten. A tanárok átlag 2731 lejt, azaz mintegy 600 eurót keresnek. Az egészségügyben dolgozók pedig 31 százalékkal kapnak többet. Szeptemberben az ágazati átlagbér 3505 lej volt, ami mintegy 760 eurót ér középárfolyamon.
Decembertől ismét növelni akarja a bruttó minimálbért a román kormány. A munkaügyi miniszter bejelentése szerint 2080 lej lesz a jelenlegi 1900 lej helyett. A felsőfokú végzettséggel és a legalább 15 szolgálati évvel rendelkezők esetében viszont 2350 lej lesz a minimálbér. A bukaresti kormány most először vezetne be többlépcsős minimálbért, amely az elmúlt években jelentősen nőtt, 2015 elejéhez képest 94 százalékkal magasabb. A nettó átlagbér pedig mostanra elérte a 2688 lejt, ami közel 600 eurót jelent a jelenlegi árfolyam alapján.
Románia gazdasági növekedése 2008 óta a leggyorsabb ütemű a régióban. Elemzők szerint azonban egy ilyen, az adócsökkentéssel és bérnöveléssel generált bővülés nem fenntartható. A mélyreható elemzések pedig a strukturális problémákra hívják fel a figyelmet. Érdekes lesz a jövőben megfigyelni, hogy összességében mindez hova vezet majd.
MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK?
Korábban az infláció alakulását a közgazdaságtan a gazdaság ciklikus mozgásaival magyarázta. Az elmúlt időszak hazai és nemzetközi tapasztalatai szerint azonban a belső gazdasági ciklus inflációs hatása csökkent. Bármilyen meglepő, demográfiai trendek is hatnak az inflációra. A demográfia összességében inkább az alacsonyabb globális infláció irányába hatott az utóbbi időben. Úgy tűnik, a robotizáció képes ellensúlyozni a munkaképes korú lakosság csökkenéséből eredő kínálatcsökkenést. Így történhet meg, hogy a demográfiai trendekből eredő alacsonyabb infláció tartósan érvényre juthat.
A globalizáció is hat az inflációra. A folyamat ugyanis növeli a verseny intenzitását a termékpiacon. A világ nyitottabbá válásával korábban elképzelhetetlen volumenű olcsó munkaerőt csatornáz be a világkereskedelembe. Az inflációs mutatók a globalizáció hatására alacsonyabbak lettek. Az is megfigyelhető, hogy gyakran az inflációs trendek együtt mozognak egy-egy régión belül. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy az infláció valóban nem a régi már, és talán nem is kell a közeljövőben attól tartani, hogy a pénzünk elveszíti értékét.
