Egyelőre nem tudni, mely országok közé sorolhatjuk majd be Szerbiát az adóreform után, azonban érdemes egy pillantást vetnünk arra, hogy milyenek a jelenlegi „adótrendek” a kontinensen.
A szerb kormány már dolgozik a hazai adórendszer módosításán, mely az elmúlt hetekben igencsak felhívta magára a közvélemény figyelmét. Jelenleg többféle módosítási javaslat is létezik, a legutóbbi, a Diana Dragutinović pénzügyminiszter által közölt tervezet értelmében harminc százalékkal csökkentenék a bérekre kirótt adót, arról azonban ő maga sem kívánt szólni, hogy ezzel egyidejűleg növelik-e az áruforgalmi adót is. Pedig éppen ez okozott kisebb súrlódásokat nemrégiben Mlađan Dinkić gazdasági miniszter, illetve Dragutinović pénzügyminiszter között, hisz amíg az előbbi nem kíván az adókulcs növelésén gondolkodni, hanem más megoldásokat szeretne találni az adórendszer sikeres reformjának véghezvitele érdekében, addig a pénzügyi tárca vezetője már jó néhány alkalmat kihasznált arra, hogy megpróbálja, mondjuk úgy, hozzászoktatni a közvéleményt az előbb-utóbb elkerülhetetlennek tartott lépéshez, az áruforgalmi adó növeléséhez.
Az európai országok többségében 19-20 százalékos áfával kell számolni, s csak kevés ország módosította azt a gazdasági válság miatt. Ezen kevesek közé tartozik Csehország is, az alacsonyabb áfát 9-ről 10-re, a magasabbat pedig 19-ről 20 százalékra módosította az év elején. Az alapvető élelmiszercikkeket, illetve a gyógyszereket adóztatják az alacsonyabb áfával a csehek. Európai szinten az adó Cipruson a legalacsonyabb, 15 százalékos, s Izlandon a legmagasabb, 25,5 százalékos. A skandináv országok sem sokkal maradnak el Izlandtól, Svédország, Norvégia, Dánia 25 százalékos áruforgalmi adót ró ki.
Régiónk országait figyelembe véve Horvátország az éllovas, ahol 23 százalékos áfa sújtja a polgárokat és a vállalkozókat, míg Koszovó 16 százalékos áfája a régió legalacsonyabbjának számít. Albániában 20, Macedóniában pedig 18 százalékos áfa van érvényben, azzal, hogy a macedónok ötszázalékos adót alkalmaznak az élelmiszerek, a gyógyszerek és a technológia területén. Boszniában, annak ellenére, hogy az ellenzék már több ízben is sürgette különböző adókulcsok bevezetését, 2006 óta egységes, 17 százalékos kulcs van érvényben. Montenegróban is 17 százalékos az áfa, azzal, hogy 7 százalékos áfa vonatkozik az alapvető fogyasztási cikkekre, bizonyos gyógyszerekre, tankönyvekre, könyvekre, lapokra, sőt, nulla százalékos az adó az árukivitelhez köthető termékek esetében.
Az Európai Unió országai, igaz, egységes adózónát alkotnak, az áfa azonban mégis országonként változik. Talán Szlovéniában a legösszetettebb az adórendszer, ahol a folytatott tevékenységtől függ az áfa értéke, kételyek azonban nem merülhetnek fel, mert a törvény mindent pontosan meghatároz. Lengyelországban 22, Lettországban és Litvániában 21, Bulgáriában, Magyarországon és Észtországban 20, Szlovákiában 19 százalékos az áfa. Az unió nyugat-európai tagállamaiban 19-20 százalékos áfa van érvényben.
A gazdasági szakértők véleménye eltér a hazai áfa növelésének kérdését illetően, bár sokkal inkább hallatják hangjukat a javaslatot ellenzők, mert szerintük az adó növelése az árak emelkedését, s ezáltal a polgárok vásárlóerejének további csökkenését vonná maga után, ami semmiképp sem nevezhető gazdaságilag kifizetődő megoldásnak.
