Sorozatos árdrágítások tanúi lehetünk az utóbbi időben. Többe kerül a cukor, a liszt, az édesség, a kávé... A dohánytermékek árának emelése után az alkoholos italok és a tejtermékek ára sem maradhatott a régi. A gépkocsivezetők és egyéb erőgépek tulajdonosainak bosszúságára az üzemanyag ára szinte kéthetente változik, hol a jövedéki adó növelése, hol a kőolaj világpiaci árának növekedése miatt. Az állam tétlen.
Ezen a héten sajtóhírek szerint megdrágul a marhahús és a kávé. A marhahúsra ezúttal nyolc százalékos drágulás vár, a kávéra pedig tizennégy százalékos. A vágóhidak arra panaszkodnak, hogy csökkent a szarvasmarha-kínálat, és a hús valós ára tíz százalékos áremelkedést igényelne. Abban az esetben ha a hiány folytatódik, az ország behozatal-függő lesz, az árak pedig elszabadulnak. A vágóhidak azonban tisztában vannak azzal, hogy nagyobb drágulás esetén nem lenne kinek eladni a húst.
DRÁGÁBB A LISZT, A CUKOR...
Sajnos a többi élelmiszer ára sem nyugszik a nyersanyagok drágulása miatt, az elmúlt napokban árkiigazításra került sor a liszt és a cukor esetében. Ez azt jelenti, hogy a cukor január eleji 6 százalékos drágulását, a Teto cukorgyár követelésére most további 2,6 százalékos áremelkedés követi. Persze a többi termelő is azonnal „lereagálta” az esetet, így a Sunoko is drágított. A Mlin test lisztje követte a többi áremelkedést, ez a termék 15 százalékkal kerül többe, mint azelőtt.
A liszt drágulását sok vita előzte meg, mármint nem azt, hogy drágul-e, hanem azt hogy miért. Az állam képviselői azt ismételgetik állandóan, hogy nincs mitől félni, egyes bennfentesek viszont azt mondják, hogy Szerbia exportálta az összes búzáját, így ebben az évben behozatalra szorul.
Szerbia exportálja búzáját, az év végéig még behozatalra szorulhat
MIT TESZ AZ ÁLLAM?
Saša Dragin mezőgazdasági miniszter az ügy kapcsán kijelentette, hogy a kivitel, akármilyen áruról is legyen szó, nem az ő hatáskörükbe tartozik, viszont értesítették az illetékeseket arról, hogy kövessék a búza kivitelét. Az ország búzakészlete jelenleg 700 000 tonnát tesz ki, úgyhogy szerinte nem kell félni a hiánytól. A mezőgazdasági minisztérium egy törvényjavaslatot terjeszt a kormány elé, amelynek elfogadása esetén 5 dináros illetéket vetnének ki a kivitelre szánt búza kilogrammjára. A minisztérium szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy stabilizálják a hazai piacot, és az országban tarthassák a hazai szükségletek kielégítéséhez elegendő búzamennyiséget.
Vukosav Saković a „Žita Srbije” egyesület elnöke szerint a minisztérium jól teszi, hogy illetéket vet ki a búzaexportra, mert jelenleg már minden búzafelesleget kivittek az országból, a további export felboríthatná a hazai piacot. Megjegyezte azonban, hogy magában az illeték még nem jelenthet teljes megoldást, mert ahhoz, hogy a kenyérbúza árának a növekedését megállítsák, meg kellene szüntetni a vámilletéket a búza behozatalára, és ezzel természetesen megteremteni a hazai búza versenyképességét a régióban.
Az állam kapkodását a búzával kapcsolatban mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy 2007-től 2008-ig a kukoricát és a búzát tilos volt exportálni, ami jócskán összezavarta a hazai piacot, és elbizonytalanította a termelőket. Akkor valaki „felmérte”, az állam pedig elhitte, hogy 200 000 tonna búzahiány keletkezett. Később kiderült, hogy a hiány helyett 400 000 tonna felesleg van. Nem csoda tehát, hogy tavaly ősszel csupán 470 000 hektáron vetettek búzát. Abban a helyzetben viszont, amikor az egész világon arról beszélnek, hogy drága lesz a búza, nem ártott volna akár 600 000 hektárt is bevetni, és erre lett volna lehetőség – állítja a Blic napilap.
BEINDUL A LÁNCREAKCIÓ
A láncreakciónak itt nincs vége, mert ha már drágul a cukor és a liszt, akkor ezt követi az édesség is. A kávénak emelkedett az ára a nemzetközi piacon, ezért a Grand február elsejétől 13-14 százalékos áremelkedést ígér hűséges fogyasztóinak, és ezek után a 100 grammos kávéért 100 dinár körül kell majd fizetni. A dohánytermékek drágulását az ígéretek szerint januárban követi az alkoholos italok és a tejtermékek árának további növekedése is, az üzemanyagot már nem is említjük, hiszen az lassan megfizethetetlen lesz.
ÉLELMISZERKRÍZIS VILÁGVISZONYLATBAN
A szárnyaló élelmiszerárak azonban nem Szerbia-specifikusak, csak éppenséggel itt jobban érinti a lakosságot mint máshol, az alacsony jövedelmek miatt. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete január elején felhívta rá a figyelmet, hogy az alapvető élelmiszerek árai decemberben rekord magasságot értek el, ami az inflációtól való félelemhez, protekcionizmushoz, nyugtalansághoz és a fejlődő országokból származó csökkenő kereslethez vezethetnek.
A jelenlegi globális áremelkedés több ponton különbözik a 2007-ben kezdődött élelmiszerkrízistől. Most nincs olyan drámai kínálatcsökkenés, mint akkor – nyilatkozott a Világgazdaságnak Fórián Zoltán magyarországi agrárszakértő. Az élelmiszerek eloszlása a világban ugyanakkor nagy aránytalanságokat mutat, és jelentős problémákat is okozhat a világ egyes részein, ez azonban nem a drágulásból fakad. Ma nem állnak fenn azok az egyéb tényezők sem, amelyek akkor az árrobbanást okozták, hiszen a kockázati tőke vonzódása jelenleg nem erős az árupiacok iránt. Akkor az időjárásból fakadó gyenge termés mellett elsősorban az okozta a problémákat, hogy a formálódó válság miatt mind több tőke hagyta el a részvény- és kötvénypiacokat, s az árutőzsdére menekült. Jelenleg erről nincs szó, a globális válságból történő lassú kilábalással a befektetők újra a részvény-, kötvény- és egyéb értékpapírpiacok felé fordulnak – magyarázta Fórián.
