Minden logika szerint azt gondolnánk, hogy az itthon megtermelt termékek a hazai piacon jóval olcsóbbak mint a külföldre exportált hazai áruk. Sajnos mint annyi szabály ez is nálunk visszássan érvényesül.
Ha a szerbiai polgár a környező országokba utazik, azt tapasztalhatja, hogy különösen az egykori jugoszláv tagköztársaságokban bizonyos szerbiai termékek jóval olcsóbbak, mint idehaza. Pedig kiszállítási engedélyt kell kérni ahhoz hogy külföldre exportálják az árut, ezenkívül pénzbe kerül a fuvar is, majd raktározni is kell egy ideig, ami szintén nem olcsó mulatság és végül az adott importáló ország is ráteszi a maga áfáját. Mégis sokan tapasztalták azt, hogy Montenegróban és a Boszniai Szerb Köztársaságban ugyanazon a termékért néha 50 százalékkal is kevesebbet fizetnek, mint itthon. Sőt, az is előfordult már, hogy az itteni kereskedelmi láncnak a külföldi kirendeltségébe tértek be és abban az üzletben vásároltak, és láss csodát, jóval olcsóbban szerezhették be a hazai termékeket. Konkrétan a Delta kereskedelmi láncról van szó, amelynek Montenegróban és a Boszniai Szerb Köztársaságban is vannak üzletei. Az utóbbiban Tropik névre hallgat a montenegrói szupermarket pedig Maxi.
A külföldre látogatók arra lettek figyelmesek, hogy a közismert és közkedvelt fél kilós Doncaffé Podgoricában és Banjalukán 59,30 dinárral kevesebbe kerül, mint itthon. A legnagyobb árkülönbséget a toalettpapíron tapasztalták, amely 12 darabos csomagolásban az említett szomszédos államokban 80,7 dinárral kevesebbe kerül, mint itthon. De tapasztaltak más termékeknél is áringadozást, például a Gauda sajt kilogrammonként nálunk 196,7 dinárral került többe, mint az említett országokban, a Najlepše želje 10 dekás tejcsokoládé 29,30 dinárral drágább itthon, a 15 dekás Plazma keksz a Tropik üzleteiben 16,30 dinárral olcsóbb. Még a 25 dekás Dobro jutro margarin is olcsóbban szerezhető be Podgoricában vagy Banjalukán, az árkülönbség 16,20 dinár, vagy a 10 dekás törött paprika is olcsóbb náluk 18,30 dinárral.
Az ember értetlenül áll az efféle dolgok előtt, csak bosszankodik, és még inkább rákényszerül, hogy ha külföldön jár figyelemmel kísérje az árakat és összehasonlítsa azokat a hazaiakkal. A hivatalos magyarázat szerint ez az árkülönbség abból adódik, hogy a külföldre kiszállított termékekre az állam másként számítja el az adót és ezen felül még kedvezményeket is ad a kivitelre. Egyszóval azt állítják, hogy az állam serkenti a kereskedőket, hogy külföldre szállítsanak hazai termékeket és azt olcsóbban értékesítsék, mint itthon. Úgy látszik az a hozzáállásuk, hogy a hazai vásárlónak jó lesz a drága áru is.
