A Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja határozottan azt követeli, hogy abban az esetben, ha a szerb kormány az ő támogatásukkal alakul meg, akkor a jövőben a nyugdíj az átlagfizetésnek ne a 60, hanem 70 százalékát tegye ki. Ezenkívül követeléseik közé tartozik az is, hogy a legalacsonyabb nyugdíj ne legyen 10 000 dinárnál kevesebb, és hogy a továbbiakban folyamatosan hangolják össze a nyugdíjakat a keresetekkel, s arányosan növekedjen mind a kettő.
Annak próbáltunk utánajárni, hogy a szóban forgó pártnak a kérelme reális-e, és megvalósítható-e.
Šasa Đogović belgrádi közgazdász szerint egy ilyen lépés megrengetné a köztársasági költségvetést, amely egyébként se egy biztos pont az ország életében, mert az ő becslése szerint már így is hatalmas hézagok tátonganak benne. Ahhoz, hogy ez a kérés megvalósítható legyen, a közszférát teljesen át kellene szervezni, a privatizációt serkenteni kellene és a külföldi beruházókat intenzívebben csábítani hazánkba. Egy ekkora terhet az állami kassza csak akkor tudna elviselni, ha a gazdaság hathatósan megerősödne.
Az országnak összesen 1,6 millió nyugdíjasa van, s részükre havonta 27 milliárd dinárt választanak ki a nyugdíjak kifizetésére. Ennek az összegnek 35 százalékát, azaz körülbelül 9 milliárd dinárt a költségvetésből teremtik elő, 65 százalékát pedig a foglalkoztatottak nyugdíjjárulékából biztosítják. Egy másik közgazdász, Jurij Bajec szerint a párt követelése jogos, de a bejáródott útvonalon nem nagyon lehet változtatni. Az esetleg lehetséges, hogy egy alkalommal 10 százalékkal növeljék a nyugdíjakat, de hogy ez hosszú távon megvalósulhasson, az szerinte elképzelhetetlen. Sőt mi több, hozzátette azt is, előfordulhat, hogy egy ilyen megoldás inflációduzzasztó hatású lesz. Bajec emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjak havonta a hazai bruttó termék 13 százalékát teszik ki, és ha a nyugdíj a szavatolt személyi jövedelemnek 70 százalékára emelkedne, akkor az előbbi részarány 16 százalékra növekedne.
Radovan Jelašić, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója merőben másként látja a dolgokat, ő azt állítja, megemelhetők a nyugdíjak a szavatolt személyi jövedelem 70 százalékára, ami szerinte reális követelés, és nem szükséges, hogy inflációgerjesztő hatása legyen. Viszont azt is hozzáteszi, amennyiben a nyugdíjak növekedni fognak, akkor ésszerű intézkedésként a személyi jövedelmeket kell majd csökkenteni 20–30 százalékkal. Vagy pedig az állam költekezéseit kell visszafogni, és nagyobb összeget kiválasztani a nyugdíjak részére. Most már csak az a kérdés, hogy melyik intézkedés lenne kevésbé fájdalmas.
