Kínkeserves és hosszadalmas lesz a legégetőbb gazdasági és pénzügyi problémák rendezése Spanyolországban. Az EU politikai nyomására Madrid a napokban gyorsította fel válságkezelő akcióját, hogy elkerülje a még nagyobb bajt. Az euróövezet negyedik, a világ tizennyolcadik legnagyobb gazdaságának számító Spanyolországban ugyanis már-már a görögökéhez hasonló helyzet kezd kialakulni.
Az ország bankrendszere haldoklik, gazdasága recesszióban fuldoklik, a munkanélküliek száma a legmagasabb az EU-ban, az államkasszában óriási a hiány, a spanyol kormány, a tartományi önkormányzatok, a háztartások és a (magán)cégek súlyos adósságokkal küszködnek. A kormány ezért csökkenteni kényszerül a kiadásait, de egyéb népszerűtlen intézkedéseket (megszorításokat) is bejelentett, amelyek ellen az elégedetlen lakosság egyre hevesebben és gyakrabban tiltakozik.
Madrid a rossz hitelpolitika miatt csődközelbe jutott (magán)bankjait és az állami költségvetést próbálja elsőként és sietve rendbe tenni; az EU támogatásával, sürgetésével és ellenőrzése mellett. A (magán)bankok és az állam ebbe a helyzetbe részben saját hibából, részben a pénzügyi és gazdasági világválság miatt kerültek.
Az állam túlköltekezett. A bankok a túlhitelezés csapdájába estek. Emiatt mindannyian nagy bajba keveredtek. A spanyol bankokat már külföldi hitellel mentik, s lehet, hogy hamarosan az állam is külső pénzügyi támogatásra szorul.
A spanyol gazdaság virágzása, illetve az 1999 és 2007 közötti építési- és ingatlan-konjunktúra idején a bankok szórták a hiteleket. Az ingatlanbuborék a 2008-ban kezdődött globális válsággal kipukkant, ami sok építőipari céget tett tönkre. A spanyol bankszektort meg válságba és káoszba taszította. Sok pénzintézet a csőd szélére került, mivel képtelenek voltak behajtani ingatlanpiaci hiteleik jó részét.
Spanyolországban senki nem tud vagy akar segíteni a rengeteg sebből vérző bankokon, amelyeket óriási összegekkel lehet csak megmenteni a csődtől. Így az állam kénytelen kihúzni őket a bajból, de nincs (elég) pénze. Ezért június 10-én segítséget kért és kapott az euróövezeti társországoktól.
Spanyolország azért kap pénzt, hogy megszilárdítsa vele szétzilált bankágazatát, amely a 17 tagú euróövezet stabilitását veszélyezteti. A bankmentésre szánt külső segítség elérheti a százmilliárd eurót. A pontos összeget csak ősszel véglegesítik, a spanyol bankrendszer teljes átvilágítása után.
Egyelőre annyit tudni, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei július 20-án jóváhagyták a spanyoloknak szánt nemzetközi hitel első részletét: harmincmilliárd eurót. Az összeget akár már júliusban fel lehet használni a legsúlyosabb helyzetben lévő bankok megsegítésére. A pénz egy eurómentőnek álcázott, de valójában a bankok feltőkésítésére szolgáló alapból (EFSF) érkezik.
A segítségnek azonban ára és 32 feltétele van. A hitelt és kamatait legkésőbb 15 év múlva törleszteni kell a hitelfelvevő spanyol bankmentő alapnak (FROB), vagy a teljes összeg visszafizetéséért garanciát vállaló kormánynak. A (kaotikus) spanyol pénzügyi, illetve bankágazat szerkezetét is át kell alakítani. Továbbá meg kell szigorítani a bankszektor ellenőrzését és hatékonyabbá tenni annak szabályozását.
A másik súlyos problémát, a költségvetési hiány csökkentését sem halogathatja Mariano Rajoy miniszterelnök jobboldali kormánya. Ez saját érdeke, de Brüsszel is követeli tőle. Ezen kívül a hiánycsökkentés a bankmentésre szánt hitel folyósításának egyik feltétele. Erre hivatkozva Alfredo Perez Rubalcaba, a szocialista ellenzék vezére azzal vádolta a kormányt, hogy az Unióbábjaként cselekszik.
Az EU és az euróövezeti pénzügyminiszterek 2014-ig adtak haladékot Madridnak, hogy lefaragja a magas költségvetési hiányt. A deficit tavaly elérte a bruttó hazai össztermék (GDP) 8 százalékát, az EU-ban engedélyezett maximális 3 százalékkal szemben. Az unióval kötött egyezség értelmében Spanyolország GDP-arányos költségvetési hiánya az idén 6,3 százalék lehet. 2014-ben azonban már az uniós küszöb alá, 2,8 százalékra kell leszorítani a deficitet.
Az államkassza hiányát 35 éve nem tapasztalt rendkívüli, fájdalmas és kíméletlen megszorításokkal, takarékossági intézkedésekkel mérsékelné a kormány. Madrid 2014-ig csaknem 65 milliárd eurót akar megspórolni; vagyis az állam ennyivel csökkentené a költségeit. Ezt az összeget a kormánykiadások visszafogásával és adóemeléssel (az áfa 3 százalékos növelésével) kívánja biztosítani.
A megszorítások részeként a kormány csökkenti a közalkalmazottak számát és bérét (7 százalékkal), a parlamenti képviselők fizetését, az önkormányzatok költségvetését (30 százalékkal) és a pártok támogatását (20 százalékkal). Nagyot vág a munkanélküli-segélyen is. Felemeli a nyugdíjkorhatárt (65-ről 67 évre) és bezár több állami vállalatot is, ahonnan az alkalmazottak többsége utcára kerül.
Brüsszel üdvözölte a parlament által minap jóváhagyott kormányzati döntést, a spanyolok viszont tiltakoznak ellene. Madridban véres utcai összecsapások is voltak a drákói intézkedések ellen tüntetők és a rendőrök között. A tömeg rablóhadjáratnak nevezte az uniós bankmentési hitelért és a deficitcsökkentés halasztásáért cserébe vállalt kemény megszorításokat. Az elégedetlenkedők követelik a kormánytól, hogy ne a lakosságot, hanem a pazarló és a válságot okozó bankokat büntesse.
A spanyolok főleg a nekik drágulásokat (a kormánynak plusz bevételt) hozó fogyasztás további megadóztatását (az áfaemelést) bírálják. És azt, hogy egyes állami vállalatok bezárásával még több lesz a munkanélküli, akiknek a támogatását meg csökkentik. Utóbbi intézkedés váltotta ki a legnagyobb felháborodást. Az EU-banugyanis Spanyolországban a legmagasabb (25 százalékos) a munkanélküliség.
