Korábbi tervek szerint a múlt év végére ki kellett volna dolgozni a mezőgazdasági nyugdíjasok státuszának megoldására vonatkozó új modellt, az állam a Világbankkal együttműködve keresi is a megoldást, de egyelőre nem találja. A Nova ekonomija gazdasági portal írása szerint a mezőgazdasági minisztériumban azt mondták, folyamatban van a mostani rendszer beható elemzése, és meg kell találni a felhalmozódott, már kétmilliárd euróra tehető adósság megfizettetésének vagy leírásának módját. A ma még érvényes képlet szerint a járulékalap megállapítása egyforma befizetési kötelezettségek alapján történik, az pedig, hogy ki mennyi ideig fizette a biztosítást, nincs lényegesebb hatással a nyugdíj összegére. Ugyanannyit fizet be az is, akinek egy hektárja van, és az is, aki 100 hektáron gazdálkodik. A gyakorlatban ez oda vezetett, hogy a földművesek minimális járulékot fizettek, majd sokan már erre is képtelenek voltak. A kis összegű befizetések nyomán a földművesnyugdíjak botrányosan alacsonyak.
Az új elképzelés szerint a jövőben a járulékalapot az határozná meg, hogy kinek mekkora a jövedelme, illetve mekkora területen gazdálkodik. Az is fontos tényezővé válik, hogy ki mennyi ideig fizeti a nyugdíjbiztosítást, így egy igazságosabb rendszert építenek fel. Az agrártárca illetékeseinek véleménye szerint a megoldás már csak azért sem lesz könnyű, mert a földművesek legnagyobb részének nem kötelessége könyvelést vezetni gazdálkodásáról, eredményeiről. Az állami nyugdíjbiztosító tavaly augusztusban 154.719 földművesnyugdíjast tartott nyilván, járandóságuk átlaga 12.619 dinár volt.
A témakörben jártas közgazdászok arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági nyugdíjasok több országban az általános nyugdíjrendszerbe tartoznak, és azonos feltételek vonatkoznak mindenkire. Dániában például létezik egyfajta szociális nyugdíj, amit a földművesek is megkaphatnak. Magyarországon és Romániában a mezőgazdasági termelők önkéntes biztosítást fizethetnek, Nagy-Britanniában nekik is kötelező a nyugdíjbiztosítás, de kiléphetnek a rendszerből, ha bevételük bizonyos határ alatt marad. Németországban az agrárgazdaság tulajdonosa és a családtagok számára is kötelező a nyugdíjbiztosítás, a járulékot pedig a birtok értéke szerint fizetik.
