A háború hírére a múlt héten szinte teljesen leállt a búzakereskedelem, ami a nemzetközi tőzsdét is megrengette. A világpiaci áringadozások Szerbiát sem kerülték el. Országunkban is növekedett a kereslet, így már megkötötték az első szerződéseket az új termény értékesítésére is: ezek szerint a júliusig átadott búza kilogrammjáért 28 dinárt fizettek. Az orosz–ukrán konfliktus következményeként pedig egekbe szökött a műtrágya amúgy is magas ára, ami tovább tetőzte a hazai termelők problémáit és elégedetlenségét.
Négy kilogramm búzát kell eladni ahhoz, hogy egy kilogramm műtrágyát ki tudjanak fizetni – mondta Stevan Dujin törökbecsei termelő a Szerbiai RTV-nek. Hozzátette: ez olyan drága befektetés, amely akkor sem térül meg, ha négy hónap múlva a teljes búzatermést átadja. Csak azok fognak némi hasznot húzni az idei termésből, akik ki tudják fizetni a több hónapos raktározást, és decembertől jövő februárig értékesítik a hozamot. Így érhető el ugyanis a 30 százalékos haszon – számolt a vajdasági gazda.
NEM (CSAK) FEGYVEREKKEL CSATÁROZIK AZ OROSZ
Žarko Galetin agrárelemző szerint várható volt a nemzetközi piac összeomlása. Két nagy búzatermelő ország csapott ugyanis össze: Oroszország és Ukrajna valósítja meg a nemzetközi búzakivitel 28-30 százalékát. Nem csoda tehát, hogy az orosz–ukrán konfliktus kitörése óta a búza ára napi szinten 2-5 százalékkal emelkedett – magyarázta a szakértő. Hozzátette, hogy emellett Oroszország már korábban bejelentette, hogy korlátozza mind a búza, mind a műtrágya kivitelét. Ennek következtében duplájára ugrott a műtrágya ára is a nemzetközi piacon.
Az idei tavaszi vetés költsége legalább húsz százalékkal lesz drágább a tavalyinál (Fotó: Beta)
Miloš Janjić, az újvidéki börze igazgatója szerint azonban jelenleg nincs ok aggodalomra. Szerbiában tavaly 3,4 millió tonna búzát termesztettek a gazdák, és ebből csak 670 ezer tonnát értékesítettek külföldön. A megtermelt mennyiség fele is elegendő az ország szükségleteinek fedezéséhez, így bőven van tartalékunk – állítja az igazgató. Ugyanakkor elmondta, hogy az Újvidéki Terménytőzsdén a múlt hét elején szinte nem értékesítettek búzát. A hét közepén azonban megnőtt a kereslet, de az ár is emelkedett: az április végén leszállítható búza kilogrammjáért 31 dinárt fizetnek azok, akik pár nappal ezelőtt leszerződtek a termelőkkel – tért ki a búza árának jelentős emelkedésére a börzeigazgató.
DRÁGA VETÉS ELÉ NÉZÜNK
A tavaszi vetés költségei elérik a termelés értékének 60-65 százalékát. Az idén tehát legkevesebb 20 százalékkal magasabbak a gazdák költségei, mint tavaly – foglalta adatokba a problémát Vojislav Stanković agrárközgazdász, aki szerint az újkori történelem legdrágább vetése várja a hazai termelőket.
– Állami segítség nélkül a szerbiai termelők nem tudják elvégezni az idei aratást. Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a gazdákban fenntartsák az akaratot ahhoz, hogy visszatérjenek a munkálatokhoz. A legnagyobb problémát a műtrágya beszerzése jelenti, amelynek tonnájáért legkevesebb 750 eurót kell fizetniük a gazdáknak. Ugyanakkor jelentősen emelkedett a talajjavító ásványi trágya, illetve a különböző gyomirtók és permetszerek ára is. A klímaváltozás miatt ezek nélkül jelentősen csökkenhet az a tervezett hozam, amellyel Szerbia az elmúlt tíz évben számol – hívta fel a figyelmet a szakember a termelők támogatásának jelentőségére.
Hozzátette: a tavaszi aratáskor 2-2,1 millió hektárról kellene betakarítani a termést Szerbiában, ellenkező esetben jövőre rá leszünk szorulva arra, hogy a méregdrága orosz vagy ukrán búzából süssünk kenyeret.
