Még három évig érvényes lesz a közalkalmazottak korlátozott foglalkoztatása: a javaslat szerint a közszférában 2026. december 31-ig a jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint alkalmazható új munkaerő – jelenti a Beta hírügynökség, a Nova ekonomija gazdasági portál információira hivatkozva. Hozzáteszi: a szerb kormány már elfogadta az új hosszabbítást előirányzó, állami finanszírozásról szóló törvényjavaslatot, és átadta döntéshozatalra a képviselőháznak.
A 2023. év végéig érvényesített határozat szerint az állami finanszírozású intézmények az őket elhagyó munkaerőt 70 százalékban pótolhatják az erre a célra kijelölt bizottság beleegyezése nélkül. Minden további alkalmazáshoz az említett bizottság beleegyezésére van szükség, azzal, hogy a határozatlan időre alkalmazottak száma legfeljebb egy százalékkal haladhatja meg a 2020 végén nyilvántartott foglalkoztatottak számát.
A szerb sajtó információi szerint az állam a 2024–2026-os időszakra vonatkozó, módosított fiszkális stratégiában sem tervezi a közszféra emberi erőforrásának rendezését, így a következő három évben is hiányos szakkáderrel kell fennmaradniuk az állami finanszírozású intézményeknek – értékelte a javaslatot a Fiskális Tanács. A jelentésükben az illetékesek kiemelik, hogy az állam azért hosszabbítja meg a korlátozott foglalkoztatást a közszférában, mert nem sikerült megteremtenie a gyakorlati feltételeket ahhoz, hogy ne központosított rendszer szabályozza a szakkáderek alkalmazását Szerbiában. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy az érvényben levő intézkedések hosszú idejű alkalmazása negatív következményekkel járhat az állami szektor több fontos területén.
EMBERHIÁNY MINDEN SZINTEN
A Fiskális Tanács már korábban figyelmeztetett arra, hogy az adóhivatalnak nincs elég felügyelője: ez lehet az egyik oka annak is, hogy csökkent az általános forgalmi adó (PDV) megfizettetése. Az adóhivatal azonban csak egy azok közól az intézmények közül, amelyek kénytelenek hiányos szakkáderrel fennmaradni, de a többi felügyelői szolgálat is komoly hiánnyal küzd – írják.
Figyelmeztetnek az egészségügyben felmerülő problémákra is. A koronavírus-járvány idején ugyanis valóban megnőtt az egészségházakban, kórházakban dolgozók száma, de az egészségügyi rendszerünk egyes vitális elemei még mindig hiányos szakkáderrel dolgoznak – állítják a tanács elemzői. Példaként a Szerbiai Egyetemi Klinikai Központot említik, amely az év elején 8100 alkalmazottal igyekezett boldogulni, ami 20 százalékkal kevesebb az átszervezéskor előirányzott munkások számánál.
A tanács az emberhiányt illetően megemlíti a Környezetvédelmi Minisztériumot is. A Környezetvédelmi Ügynökséggel együtt ugyanis 2022 végén a tervezett 514 munkás helyett összesen 414 alkalmazottat tartott nyilván az állami intézmény.
EGYRE TÁVOLABB AZ UNIÓTÓL
A valódi, a gyakorlatban tapasztalt hiány valószínűleg többszörösen magasabb, mint amennyit az átszervezésekhez képest ki tudnak mutatni az intézmények. A jelenlegi szisztematizációt ugyanis ki kellene szélesíteni azért, hogy össze lehessen hangolni az európai uniós rendelkezésekkel – olvasható a Fiskális Tanács jelentésében. Ugyanebben hangsúlyozzák azt is, hogy az említett problémák megoldásába már régen bele kellett volna avatkoznia az államnak. Ez viszont nemcsak hogy nem történt meg, de évek óta kimaradnak a rendezésre irányuló gyakorlati tervek is.
A közalkalmazottak korlátozott foglalkoztatásáról szóló intézkedést már tíz éve bevezették. Kikényszerített megoldásként alkalmazták, azzal a céllal, hogy keretek közé szorítsa az akkori ellenőrizhetetlen fizetéseket, és gyorsan feltöltődjön az állami tartalék. A szigorúan megszabott elsődleges tervek szerint az akkori tilalom 2015-ig lett volna érvényben, a rendelkezéseket azonban azóta is hosszabítják.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
