Szerbiában tavaly bevezették az e-Agrar rendszert, amelyre 330 ezer családi gazdaság regisztrált, és tért át az elektronikus ügyintézésre. Az e-Agrar rendszer minden gazdának nagy változást és újdonságot jelentett, egyesek könnyen, mások nehezebben alkalmazkodtak.
Szerbiában 120 ezer családi gazdaság nem találta fel magát a digitális világban, vagy ha igen, nem felelt meg a mezőgazdasági gazdaságok digitalizált nyilvántartására vonatkozó követelményeknek. Tavaly március óta gyakorlatilag a támogatások elnyerésének feltételévé vált az e-Agrar rendszerhez való hozzáférés.
Bármennyi kifogás és panasz van a rendszerrel szemben, Szerbiában az e-Agrar a mezőgazdaság jelene és elkerülhetetlen része. A mai digitális korban a mezőgazdaság egyre összetettebbé válik, ezért korszerűsíteni szükséges a termelés és a gazdaságok hatékonyságának és versenyképességének javítása érdekében. Az e-Agrar rendszer bevezetése is ezt a célt szolgálta.
Az új platformon keresztül a gazdák pontosan követhetik, hogy milyen támogatásokra adták át kérelmeiket, és ezáltal felgyorsul a kifizetés is. A rendszer előnyei többek között, hogy a gazda bármikor ellenőrizheti és módosíthatja az adatait, kevesebb a hibalehetőség, gyorsabb a kérelem elbírálása is.
A Szerbiai Fiatal Gazdák Egyesülete üdvözli az e-Agrar rendszer bevezetését, de a problémákra is rámutat. A platformot annak ellenére indították el, hogy nem volt megfelelően előkészítve. Ezenkívül számos olyan felhasználó akadt, aki nem volt digitális írástudó.
Oliver Aleksić, a Szerbiai Fiatal Gazdák Szövetségének munkatársa elmondta, hogy továbbra is vannak gondok és bizonytalanságok.
– Szerbiában lezárult a mezőgazdasági összeírás, a számlálóbiztosok mintegy 742 ezer családi gazdaságot kerestek fel. Az adatok feldolgozása nem történt meg, a népszámlálás eredményével sem rendelkezünk, de az összeírt gazdaságok száma jóval meghaladja az e-Agrar rendszerben nyilvántartott gazdaságok számát. Kérdés, hogy a Köztársasági Statisztikai Hivatal milyen adatbázisokat használt, valamint, hogy az összes gazdaságból hányat regisztráltak a rendszerben – fejtette ki Aleksić.
Hozzátette, hogy a platformot menet közben építették és finomították, s ezt a mezőgazdasági minisztérium is elismerte.
– Voltak olyan esetek, amikor komolyabb műszaki problémák adódtak, számos gazdának később újra kellett jelentkeznie. Például Sjenica, Tutin, Novi Pazar községekben, ahol az önkormányzati tisztviselők segítettek a gazdáknak regisztrálni a platformra, ami valójában nem az ő feladatuk. Egyes gazdáknak nem sikerült jelentkezni, így támogatás nélkül maradtak. Szintén nagy teher hárult a Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálat dolgozóira, akik éjjel-nappal dolgoztak, az irodáik előtt hatalmas sorok alakultak ki – fogalmazott Aleksić.
Hangsúlyozta, a legfontosabb a gazdák oktatása, megtanítani őket arra, hogy saját maguk használják az e-Agrar rendszert.
Nyitókép: Beta/AP
