Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter a múlt héten munkamegbeszélést folytatott az adóhivatal, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) igazgatójával, valamint a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) képviselőjével, hogy megvitassák a gazdák adósságaival kapcsolatos problémákat.
Rámutattak arra, hogy a gazdáknak ugyanúgy fizetniük kell az adókat és a járulékokat, mint mindenki másnak. Az ülést azzal a céllal hívták össze, hogy közösen megoldást találjanak a mezőgazdasági termelők számára. Figyelembe véve azt a tényt, hogy leginkább a földműves nyugdíjasoknak van a legalacsonyabb ellátmányuk, felmerül a kérdés, hogy hány gazda fizet jelenleg járulékot, csökken-e a számuk, illetve miért nincs nagyobb érdeklődés a fizetés iránt.
A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap illetékesei a Politika napilapnak nyilatkozva elmondták, hogy a 2023. júniusi statisztikai adatok alapján 93 117 földműves-biztosított volt nyilvántartva az adatbázisban. Jelenleg 136 711 mezőgazdasági nyugdíjast tartanak számon, ami az összes nyugdíjas 8,3 százaléka, az átlagellátmányuk pedig (a januári emelés előtt) 17 225 dinárt tett ki. A földműves-biztosítottak átlagos szolgálati ideje abban az évben, amikor öregségi nyugdíjra jogosultak, nőknél 18 év, férfiaknál 22 év, az összes biztosított kategória átlaga a nőknél 30, a férfiaknál pedig 32 év.
Arra a kérdésre, hogy vajon az alacsony havi járulékalap miatt ilyen alacsony a gazdák nyugdíja, a PIO illetékesei felhívják a figyelmet arra, hogy a legtöbben 15 évig fizették a járulékot, ami a feltétel a mezőgazdasági nyugdíj megszerzéséhez. A mezőgazdasági biztosítás kötelező biztosítás, és törvény szabályozza. A biztosított gazdák kötelesek járulékot fizetni. A munkaviszony vagy egyéni vállalkozói tevékenység alapján történő kötelező biztosítás igénylésével megszűnik a mezőgazdasági nyugdíjbiztosítás. Az említett biztosításokból történő kijelentkezéskor folytathatják a mezőgazdasági nyugdíjbiztosítást, de előtte az új időponttól szükséges a vagyonmegállapítási eljárást lefolytatni, mert időközben változás következhet be a családi gazdaságban.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy egy falun élő nő továbbra is fizethet-e járulékot férje halála esetén, hogy megkapja a nyugdíjat vagy azt a pénzt, amelyet az elhunyt kevesebb, mint 15 éve fizet, a PIO illetékesei kifejtették, hogy ez nem lehetséges, ha a nő korábban az elhunyt biztosított háztartásának tagjaként nem volt kötelezően biztosított, és nem élt a családi nyugdíjhoz való jogával. A nyugdíj- és rokkantbiztosításból származó jogok személyi jogok, és nem ruházhatók át másra, így senki, még a feleség sem fizethet tovább járulékot azon elhunyt biztosított után, akinek a biztosítási jogviszonya a halála napján megszűnik. A feleség csak a saját nevében fizetheti a járulékot, ha korábban biztosított gazdálkodói státuszt szerzett, és az öregségi nyugdíj igénybevételéhez legalább 15 évig mezőgazdasági járulékot kell fizetnie. Ha az elhunyt biztosított legalább öt évig fizetett járulékot, a feleség igényelheti a nyugdíjt. Ha pedig öt évnél kevesebb ideig fizetett járulékot, akkor nem jár az ellátmány.
Nyitókép: MTI
