Világszerte nagy kihívás megőrizni a termőföldeket, annak ellenére is, hogy a szakemberek folyamatosan figyelmeztetnek a jelentőségükre – írja az Agrobiznis. A szakportál kiemeli: az élelmiszer egyre drágább, az állami szervek mégis megengedik, hogy a termőföldeket ipari negyedekké alakítsák, vagy infrastrukturális hálózatok és lakótömbök kiépítésére használják fel. Szerbiában így 1,2 millió hektárnyi termőföld tűnt el, a Szerbiai RTV információi szerint. Ennyi területet alakítottak ugyanis át a a két összeírás között, azaz tíz év alatt – pontosítják a tudósításban.
Ugyanitt kiemelik a termőföldek és a falvak jelentőségét is, amelyek lakosai a mai napig ragaszkodnak a földjeikhez. Példaként a Šabac községben levő Majur falut emelik ki, ahol Slobodan Ilić semmi pénzért nem volt hajlandó értékesíteni a több mint 100 hektáros tulajdonát. A termelő 78 tehenet is tart a gazdaságában. „A termőföld a falu éltetője” – állítja a gazda. Ugyanakkor elmesélte, hogy a környéken az elmúlt években 320 hektárnyi termőföldet alakítottak át építési területté. Ugyanezt már nem engedik meg például Szendrő (Smederevo) környékén, ahol rendelkezésekkel védik a termőföldeket. Így 45 ezer hektárnyi Duna menti területen termesztenek kukoricát, de a termékenyebb részeken zöldségtermesztéssel is foglalkoznak a gazdák, vagy gyümölcsösöket gondoznak – mesélte a köztelevíziónak Goran Pavlović, a városi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja. Kiemelte: Szendrő városa az érvényben levő szabályzatok betartásával védi a termőföldeket. Ezek szerint a szóban forgó területek használatát kizárólag az illetékes szervek beleegyezésével lehet módosítani, azaz a termőföldeket más célra törvényesen nem lehet használni – mondta a városi tanácstag.
Szerbiában négymillió-hetvenötezer hektárnyi termőföld van, ebből 3,5 millió hektárnyit használnak növénytermesztésre – mutatott rá a különbségre Jordana Ninkov, az Újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakembere. Kiemelte: „könnyű, ám értelmetlen lebetonozni azt a talajt, amelynek termékenységéhez több ezer évre volt szükség”. Ez az oka annak is, hogy immár világszinten természeti kincsként kezelik a termőföldeket. Korlátolt forrásról van ugyanis szó, amelynek kihasználására viszont egyre nagyobbak a követelmények, hisz a szükséges élelmiszer 95 százaléka a földeken terem – hívja fel a figyelmet a világszintű problémára az újvidéki szakember.
Ugyanakkor Milan Prostran agroközgazdász rávilágított arra is, hogy csak a vízeróziók miatt évente egy Berlin nagyságú városnak megfelelő termőterület veszik el Európában. Ezért nagyon fontos, hogy az infrastruktúra kiépítésénél a rosszabb minőségű földeket használjuk, és ezáltal védjük azt a kincset, amely jelenleg a legdrágább a világon – utalt a termőföldek jelentőségére az agrárközgazdász.
A szakemberek rámutattak az őseink bölcsességére is: a történelem folyamán a termelők sohasem építettek házat termékeny talajon, ezt a termőföldjeik kevésbé hasznos részein tették. Tisztelték ugyanis a termékeny talajt – példálóztak a hozzáértők.
Nyitókép: Beta
