Riasztónak nevezte a helyzetet a Volkswagen csoport vezérigazgatója, miután a foglalkoztatottak elkeseredésüknek adtak hangot, amiért a Volkswagen a költségcsökkentési programja keretében már azt sem zárja ki, hogy üzembezárásokat és létszámleépítéseket hajtsanak végre Németországban. Az autógyártó azt is bejelentette, felbontja a 2029-ig tartó foglalkoztatási garanciát, azaz kénytelen fontolóra venni az 1994 óta működő munkahelyvédelmi programjának megszüntetését is.
Legalább egy nagyobb autógyár és egy alkatrészgyár bezárását tartják szükségesnek, de egyelőre nem tudni, hogy mely üzemeket érinthetik a tervek. Oliver Blume vezérigazgató azt hangoztatja, hogy az autóipar nehéz helyzetben van, és Németország versenyképessége romlik, ezért van szükség ezekre a drasztikus intézkedésekre. Európában csökkenőben a gépkocsieladás, közben Ázsiából újabb konkurens cégek jelennek meg az ókontinens piacán.
Thierry Breton távozó európai ipari biztos kijelentette, az Európai Bizottságot aggasztja az autóipar helyzete, melyet nincs értelme szépíteni.
– Rendkívül nyugtalanítanak a gyárak bezárására vonatkozó hírek, meg kell őriznünk az európai tudást, innovatív erőt és versenyképességet – nyilatkozta Breton a dpa hírügynökség szerint a Handelsblatt üzleti lapnak. Szerinte a válságnak az az oka, hogy az európai gyártók nem tudják meggyőzni a vásárlókat az elektromos gépkocsik előnyeiről. A VW válságával szembesülő német hatalmi koalíció politikusai jelentősebb brüsszeli segítséget kérnek. „Ursula von der Leyennek mihamarabb be kell mutatnia azt az ambiciózus ipari stratégiát, amely majd nemzetközi szinten felerősíti az európai versenyképességet” – hangoztatta Lars Klingbeil, a legnagyobb kormánypártnak, a szociáldemokratáknak (SPD) a vezetője. A liberálisok is az EB felelősségét emelik ki, mondván, a válság oka az az abszurd európai politika, amely számos akadályt gördít a gyártók elé.
