Tegnap kezdték meg az állami tulajdonú gazdasági társaságok irányításáról szóló törvény alkalmazását, ami korrupciós kockázatokat is hoz, hiszen az újonnan megválasztott vállalatvezetők (a részvényesek közgyűléseinek és felügyelőbizottságoknak a tagjai, igazgatók és megbízott igazgatók) a jogszabály szerint nem kötelesek jelentést tenni vagyoni állapotukról és bevételeikről, ezenfelül rájuk nem vonatkoznak a korrupció megakadályozására vonatkozó törvény előírásai sem – állapította meg a Transzparens Szerbia (TS) szervezet.
„Ez a helyzet addig tart, amíg a korrupcióellenes törvényben nem módosítják az állami tisztségviselő fogalmát, illetve amíg el nem hárítják a képviselőház által 2022 februárjában elfogadott, alaptalan autentikus értelmezés következményeit” – fogalmaz közleményében a TS. Magyarázata szerint ugyanis a szóban forgó értelmezés szerint az állami tisztségviselő fogalmát még inkább a kinevezést végző szervhez kötötték. „Az autentikus értelmezés szerinti felsorolásban ott található a kormány (amely kinevezi a felügyelőbizottságok tagjait és a közvállalatok igazgatóit), de nincs ott a gazdasági és az energiaügyi miniszter, aki majd az új megoldások szerint kinevezi a közgyűlési tagokat, sem pedig a közgyűlések tagjai, akik kinevezik a felügyelőbizottságokat, végül pedig a listán nincsenek rajta a felügyelőbizottsági tagok sem, akik megválasztják az igazgatókat.”
A TS véleménye szerint nagy veszélyt jelent az, hogy nem tisztázták a megbízott igazgatók kinevezésének szabályait. A közvállalatokról szóló törvény egy évre korlátozza a megbízott igazgatói státusz időtartamát, az új jogszabályban viszont ezt nem mondják ki világosan. A most hatályba lépett új törvény haszna az lehet, hogy egyes előírásai érvényesek azokra a cégekre is, melyek esetében nem alkalmazták a közvállalatokról rendelkező törvényt (pl. a Telekomra), valamint hogy szabályozza a korporatív irányítással kapcsolatos kötelező kiképzést – fogalmazta meg véleményét a Traszparens Szerbia.
