Tíz éve emlegetik az illetékesek, hogy ki kell dolgozni és bevezetni a közalkalmazottak bérezési osztályainak rendszerét, de azóta is halogatják. Legutóbb a 2025. január 1-jei dátum lett volna az indítás napja, de ebből sem lesz semmi.
A kormány a parlament elé terjesztette több törvény hatályának megszűnésére vonatkozó javaslatát, ezek a közszektorban, államigazgatásban, helyi önkormányzatokban, ügynökségekben és más, állami alapítású szervekben dolgozók bérezési rendszerét szabályozzák. A kormány magyarázata szerint az újabb (ismeretlen időpontig történő) halasztásra azért került sor, mert a fizetési rendszer reformját ma már más alapokon kell lebonyolítani, mint ahogyan eredetileg elképzelték.
Az illetékes kormányképviselők arra emlékeztetnek, hogy a közszektori fizetéseket a vonatkozó törvény elfogadása és az ország sikeres pénzügyi konszolidációja után fokozatosan felszabadították a „befagyasztás“ alól, majd elkezdődött az egyenlőtlen béremelkedés időszaka az egészségügyben, az oktatásban és a szociális védelmi intézményekben, utána pedig jelentősen megemelték a minimálbért is. A változások szükségessé tették a rendszert szabályozó törvény legfontosabb rendelkezéseinek felülvizsgálatát. Mindennek folytán újból el kell halasztani a fizetési osztályok bevezetését az állami költségvetésből finanszírozottak számára, azzal, hogy a Nemzetközi Valutaalap támogatásával megkezdődik majd az új bérezési rendszer kidolgozásának folyamata.
„A javaslatok beterjesztője nem is tájékoztatott bennünket ezekről a határozatokról, mint ahogyan arról sem, hogy újból elhalasztják a fizetési osztályok bevezetését. Már meghatározták, hogy mikor kell tárgyalnunk az államigazgatási minisztérium képviselőivel a helyi önkormányzatokban foglalkoztatottak fizetésére vonatkozó új rendeletről, nekik ugyanis nagyon alacsony, az országos átlag alatt van a fizetésük, és 23 százalékban az államnak kell segítenie, hogy elérje a garantált minimumot“ – nyilatkozta a Novostinak Slađan Bobić, a Szerbiai Közigazgatási Szakszervezet elnöke. Ez a szervezet egy új, egységes koefficiens bevezetését javasolja, aminek eredményeképpen a legrosszabbul fizetett köztisztviselő fizetése sem süllyedne a minimálbér alá, és a helyi önkormányzatokban 15–26 százalékkal növekedhetnének a keresetek. „A felsőbb ügyintézőnek most 46.000 dinár a fizetése, januártól pedig 53.592 dinár lenne, a mi javaslatunk alapján viszont elérné a 61.000 dinárt. Ezt rendeletbe vagy új törvénybe kellene foglalni, különben szakkáder nélkül maradunk. Egyetlen építészmérnök sem akar dolgozni a községi építési felügyelőségen, amikor egy magáncégnél jóval többet kereshet. Igaz, jönnek a fiatalok, de még tapasztalatlanok, és nem lesz kitől tanulniuk, másrészt gyorsan el is mennek, amint jobb ajánlatot kapnak” – mondta a szakszervezeti vezető. Pillanatnyilag a helyi önkormányzatokban mintegy 25.000 állami tisztviselő dolgozik, a magasabb szinteken pedig további 125.000.
A kormány a parlament elé terjesztette az állami tisztviselőkről rendelkező törvény módosítására vonatkozó javaslatot is. Eszerint egy évvel elhalasztják annak a rendelkezésnek a hatályba lépését, amely pályázat kötelező kiírását irányozza elő a meghatározott időre alkalmazandó munkaerő esetében is. Ezt a megoldást az ellenőrzött foglalkoztatás miatti káderhiány kényszeríti ki: becslések szerint köztisztviselői körökben 20 százalékos a káderhiány, és a pályázati eljárás tovább rontana a helyzeten. Tavaly az új foglalkoztatottak alkalmazására vonatkozó jóváhagyástól 50–230 nap is eltelt, mire a sikeresen pályázó személy munkába állhatott.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
