Az Európai Bizottság (EB) téli gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány szorításában működő európai gazdaság készen áll a helyreállásra, a rendkívüli intézkedések feloldását követően mind az euróövezet, mind az Európai Unió (EU) egészének gazdasága várhatóan hamarabb éri el a válság előtti szintet, mint amire a 2020-as őszi gazdasági előrejelzés számított.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,8 százalékkal, az EU gazdasága 2021-ben 3,7 százalékkal, 2022-ben pedig 3,9 százalékkal fog növekedni.
A múlt év harmadik negyedében tapasztalt erőteljes növekedés után a gazdasági aktivitás a negyedik negyedévben ismét visszaesett, ugyanis a világjárvány második hulláma újabb rendkívüli intézkedések bevezetését követelte a kormányoktól. Mivel az intézkedések még mindig érvényben vannak, az EU és az euróövezet gazdasági eredménye várhatóan 2021 első negyedében csökken, tavasszal erőre kap, nyáron pedig lendületet vesz az oltási programok előrehaladásának és a korlátozó intézkedések fokozatos feloldásának köszönhetően. Látványosabb növekedés az év második felétől várható. A világgazdaság kedvezőbb kilátásai szintén támogatják a fellendülést – közölte.
A jelentés kiemelte, a világjárvány gazdasági hatása továbbra sem egyenletes az egyes tagállamokban, és a fellendülés sebessége is várhatóan jelentősen eltér majd.
Az inflációs kilátások az ősszel jelzett számokhoz képest javulnak, összességében továbbra is visszafogottak maradnak. Az euróövezet inflációja a 2020-as 0,3 százalékról 2021-re 1,4 százalékra nő, majd 2022-ben 1,3 százalékra mérséklődik.
A helyreállítás késedelme valószínűleg továbbra is enyhíti az árakra nehezedő keresleti nyomást. Az inflációt 2021-ben átmenetileg felfelé hajtják majd az energiainfláció pozitív bázishatásai, az adókiigazítások, valamint egyes területeken az elhalasztott kereslet kielégítésének gátat szabó, továbbra is fennálló kínálati korlátok. 2022-ben a kínálat rendeződése és a bázishatások elapadása miatt az infláció várhatóan ismét mérséklődni fog.
Az uniós biztos azt monda: az előrejelzést övező kockázatok az őszhöz képest kiegyensúlyozottabbak, de továbbra is magasak. Főként a világjárvány alakulásához és az oltási programok sikeréhez kapcsolódnak.
Véleménye szerint a pozitív kockázatok abból adódnak, hogy az oltási folyamat előrehaladásával esetleg a vártnál hamarabb enyhíteni lehet a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket, vagyis korábban és erőteljesebben megkezdődhetne a helyreállítás. A növekedés a vártnál kedvezőbben alakulhat azzal összefüggésben is, hogy az előrejelzés lényegében még nem veszi figyelembe a gazdasági kilábalást segítő, úgynevezett Next Generation EU helyreállítási eszköz és annak központi elemét képező helyreállítási és ellenállóképességet növelő eszköz (RRF) finanszírozási előirányzatait.
Gentiloni megjegyezte, ami a negatív kockázatokat illeti, előfordulhat, hogy a világjárvány tartósabb, vagy rövid távon súlyosabb lefolyású lesz, mint azt a mostani előrejelzés feltételezi, ugyanis az oltási programok végrehajtása is késedelmet szenvedhet. Ez késleltetheti a járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhítését, ami viszont befolyásolná a várt helyreállítás kezdetét és erejét. Fennáll annak a kockázata is, hogy a válság a vártnál nagyobb károkat okoz az EU gazdasági és társadalmi szerkezetében, például egy esetleges csőd- és elbocsátási hullám miatt – közölte. Ez a pénzügyi szektort is hátrányosan érintené, növelné a tartós munkanélküliséget, és fokozná az egyenlőtlenségeket – tette hozzá az uniós biztos.
