Kilenc hónapja nem tapasztalt mértékben esett vissza az év elején a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben, mert januárban a lakosság nagyon visszafogta a kiadásait. Ennek több oka is lehet. Így akár az is, hogy az előző hónapban alaposan kiköltekezett, főleg a karácsonyi és szilveszteri ünnepek alkalmából, és 2021 első hónapjában már nem jutott annyi a bevásárlásokra.
Az sem kizárt, hogy sok állampolgár inkább spórolásra adta a fejét, hiszen senki nem tudja, meddig tart az új típusú koronavírus-járvány és kik veszítik még el miatta a munkájukat. Ezért az emberek jó része úgy gondolhatta, hogy hasznosabb óvatosnak lenni és jobban ügyelni a pénztárcára.
A félelmeik nem alaptalanok, hiszen januárban az eurózónában 8,1 százalék, az EU-ban meg 7,3 százalék volt a munkanélküliség, mindkét esetben bő fél százalékkal magasabb, mint 2020 azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy 2021 első hónapjában már 15 millió 663 ezren kerestek munkát az Unióban. A közös valutát használó tagállamokban pedig 13 millió 282 ezren.
Az alkalmazottak közül vélhetően senki nem szeretne átkerülni ebbe a népes csoportba, ám az újabb elbocsátások veszélye egyre nagyobb, hiszen a vírus elleni védekezés részeként több kormány újabb szigorításokat vezetett be, vagy korlátozásokra készül, amelyek megnehezíthetik a gyengélkedő gazdaságok működését, felépülését. Már így is egész iparágazatok kerültek padlóra, s az a veszély fenyeget, hogy még sokan elveszítik az állásukat.
A rossz napoktól tartva egyre többen fogják vissza a kiadásaikat, illetve vásárlásaikat. Ennek következtében januárban 5,9 százalékot zuhant a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben a decemberi 1,8 százalékos növekedés után. Éves összehasonlításban 6,4 százalékos volt a csökkenés.
Az EU statisztikai hivatala szerint az iparcikkek forgalma 12 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz viszonyítva. Az üzemanyagok forgalma 1,1 százalékkal csökkent, majdnem 4,5-szer nagyobb mértékben, mint decemberben. Az élvezeti cikkekből, élelmiszerekből és italokból januárban szintén 1,1 százalékkal vásároltak kevesebbet az euróövezetben élők.
Az EU egészét tekintve némiképp jobbak az adatok, hiszen a kiskereskedelmi forgalom januárban „csak” 5,1 százalékkal maradt le az előző havi mögött, 2020 januárjához képest pedig 5,4 százalékkal. A legnagyobb mértékű januári visszaesést – decemberhez képest 16,6 százalékost – Ausztriában, a legnagyobb növekedést (3,5 százalékost) pedig Svédországban jegyezték fel.
Az elemzők arra is felfigyeltek, hogy a járvány miatt egyre többen vásárolnak online, és nemcsak az EU-ban, hanem másutt is. Az előrejelzések szerint ebben az évben már a 4500 milliárd (vagyis a 4,5 billió) dollárt is elérheti az e-kereskedelem forgalma a világban. Persze nemcsak a koronavírus-járvány miatt, hanem azért is, mert egyre több fiatal vásárol webáruházakban, internetes boltokban. Az ezredfordulón született fogyasztók kétharmada már inkább az online vásárlást részesíti előnyben.
A jövőben pedig még többen fordulhatnak ebbe az irányba. Becslések szerint már 2040-ig megtörténhet, hogy a kiskereskedelem csaknem 95 százaléka a digitális térben valósul meg globális szinten.
