A köztársasági parlament mezőgazdasági bizottsága azt javasolja az agrárminisztériumnak és a kormánynak, hogy a küszöbönálló aratásban vásároljon fel 250.000 tonna búzát 25 dináros kilogrammonkénti áron az állami árutartalékok számára.
A bizottság azt is javasolja az agrártárcának, hogy találjon módot a málna- és az oltványtermesztők gondjainak megoldására. Az ülésen Radoje Cvetić málnaexportőr elmondta, hogy Szerbia sajnos sok külföldi vevőt elveszített a termény magas ára miatt, és hogy három-öt évre lesz szükség, amíg a hűtőházakban felhalmozódott málnakészleteket az idei terméssel együtt az ország értékesíteni tudja a piacon.
„Kétezer tonna málnára volt megrendelésem Amerikában 17 dolláros áron, de a vevő felmondta az ügyletet, mert Mexikó a friss málnát 5 dolláros kilogrammonkénti áron kínálja” – mondta Cvetić.
Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter az agrártárca első negyedévi munkájáról beszámolva a keddi bizottsági ülésen is elmondta, hogy az idei agrárbüdzsé a mezőgazdasági termelők követelései nyomán megemelt támogatásokkal együtt az elsődlegesen meghatározott 80 milliárdról 113 milliárd dinárra növekedett.
Egyes bizottsági tagok megjegyezték, ki kellett volna dolgozni a stratégiát, és eredetileg is egymilliárd eurós költségvetést kellett volna tervezni, hiszen a traktoros tiltakozások nyomán, utólag, lám, mégis találtak pénzt a kiegészítésre.
A miniszter asszony erre reagálva tette fel a kérdést: „Vajon sor került volna-e a tüntetésekre, ha akár 100 milliárd dinárt terveztek volna az agrárium számára? Igen, akkor is tüntettek volna, ugyanis a tiltakozásoknak politikai hátterük is volt” – szögezte le. Emlékeztetett, hogy a traktoros felvonulások eredményeképpen megemelték a hektáronkénti és a szarvasmarhák után járó támogatást, valamint a tejprémiumot, védővámot vezettek be a tejre és tejtermékekre, kedvező hiteleket hagytak jóvá a hűtőházaknak, hogy kifizethessék a termelőket, valamint a felére csökkentették a vízlecsapolási illetéket.
Dávid Csilla felvétele
Közben az e-Agrar elektronikus rendszer a tervezett időkeretben működőképessé vált, és összesen 305.000 háztartás regisztrált. Arról, hogy jövőre ki jogosul az ún. kék dízelre, vagyis a kedvezményes árú, adómentes üzemanyagra, majd a 2024. évi költségvetés tervezésekor döntenek.
Tanasković cáfolta egyes bizottsági tagok állítását, hogy az ország nagyon kis mennyiségű húst szállít ki, viszont ennek a mennyiségnek a sokszorosát hozza be. Ennek éppen az ellenkezőjét állította, a vámigazgatóság adataira hivatkozott, melyek szerint az első negyedévben 27.104 tonna húst exportáltak, és csak 2000 tonnát hoztak be külföldről. A bizottsági ülésen feltett kérdésekre válaszolva elmondta továbbá, hogy kifizették a támogatásokat mindazoknak, akik a pályázatokra jelentkeztek és megkapták a végzést. Azokra vonatkozóan, akiknek a dokumentációja hiányos volt, nem tudott biztosat mondani. Bejelentette: júliusban növénytermesztési és szőlészeti támogatásokra lehet pályázni, és azokat is segíti a minisztérium, akik ültetőanyag-termesztéssel foglalkoznak, de ehhez a gazdaságoknak be kell jegyeztetniük magukat gazdasági szubjektumként. Megígérte, hogy az építésügyi tárcával és a helyi önkormányzatokkal igyekeznek eszközöket találni arra, hogy az árvíz sújtotta területeken felújítsák a dűlőutakat és a kőzúzalék-borítású makadámutakat.
Nyitókép: A statisztikai hivatal szerint az idén Szerbiában 873.187 hektár búzát vetettek (Dávid Csilla felvétele)
