A NALED (Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés) által kiadott és a napokban bemutatott legújabb Szürke könyv ajánlásai között van az is, hogy a munkaügyi minisztérium törvénymódosítással rendezze a munkaszerződés megszakításának egyszerűsítését. A NALED szerint elfogadhatatlan az a megoldás, hogy a munkáltató és a munkavállaló közötti rossz viszony kialakulása miatt a cég nem mondhat fel az alkalmazottnak, hanem meg kell várnia, hogy az említett okból a bíróság hozzon ítéletet a munkaviszony megszakításáról. Ez az eljárás szükségtelen kiadásokra kényszeríti a munkaadót, hiszen a bírósági határozat megszületéséig – noha annak tartalma nem kétséges – végig fizetnie kell a munkás után az adókat és járulékokat. A jogszabály módosításával elkerülhetnék a hosszan tartó munkaügyi pereket mindazokban az esetekben, amikor a vállalat kész jelentősebb összeget kifizetni az elbocsátott személynek – olvasható a Szürke könyvben.
Szerbiában az árnyékgazdaság nagy részét az illegális munka képezi, sokan vállalnak hosszabb-rövidebb időre otthoni kisegítő állást, ideiglenesen, illetve csak egy-egy idényben dolgoznak idegenforgalmi cégeknél vagy az építőiparban. Ilyen esetekben a munkaadó számára túl bonyolult a munkaerő szabályos bejelentése, az utána fizetendő adók és járulékok pedig magasak, mert ezeket rendszerint havi szinten számolják el. Hasonló gondok voltak tapasztalhatók korábban a mezőgazdaságban is, de ezeket megoldotta a 2018-ban bevezetett elektronikus rendszer, melynek segítségével leegyszerűsítették az idénymunkások bejelentését. Az eredmény lenyűgöző: a rendszeren keresztül, tehát legálisan mintegy 27 000 idénymunkást alkalmaztak a mezőgazdaságban, és adók meg járulékok címén 245 millió dinárt fizettek be az államkasszába – állapítja meg elemzésében a NALED. Azt javasolja, hogy bővítsék ki az elektronikus úton, egyszerűsített eljárással való bejelentés lehetőségét más területekre is, melyeken csak időnként van szükség nagyobb számú foglalkoztatottra.
