2024. szeptember 29., vasárnap

Egyenes út a „munkakönyvhöz”?

Egyre több szakszervezeti vezető kap felmondást

A szakszervezetek jogainak betartása és az aktivistáik jogainak megsértése volt a témája a Szociális-Gazdasági Tanács tegnapi ülésének. A Belgrádban megtartott tanácskozáson a szakszervezetek tömörüléseinek képviselői és a munkaadók szövetségeinek vezetői mellett Zoran Đorđević munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter és Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos is részt vett.

Zoran Stojiljković, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet elnöke a találkozón kiemelte, hogy egyre több szakszervezeti elnök és vezető kap felmondást az általuk képviselt tisztségek feladatkörei miatt. Ezzel törvényes jogaikat sértik meg a munkaadóik, így a Függetlenség szakszervezet a munkatörtvény módosítását szorgalmazza. Javasolja, hogy a szakszervezeti tagok ellen elkövetett jogsértéseket a jövőben bűncselekményként kezeljék.

– Nagy bajban vagyunk, ugyanis egyrészt módszeresen építik le a szekszervezetekbe való tömörülés jogát, másrészt viszont olyan csoportosulások alakulnak, amelyeknek a tagjai a vállalatvezetés érdekeit képviselve kedvezményekhez jutnak – nyilatkozta a vezető.

A találkozón elhangzott, hogy a szakszervezeti tagok ellen tapasztalt jogsértések jelenleg a négy legsűrűbben elkövetett diszkriminációk közé tartoznak. Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke kiemelte, hogy az elmúlt időszakban több mint húsz olyan szakszervezeti elnök felmondását jegyezték fel, ami a vezetői feladatköre miatt következett be. A munkahelyi megkülönböztetésről szóló adatokat Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos jelentése is alátámasztotta, amely szerint a szakszervezetek jogai leginkább a közvállalatokban és a külföldi cégekben csorbulnak.

A munkáltatók uniójának tiszteletbeli elnöke, Nebojša Atanacković szerint a jelenleg érvényben levő munkatörvény biztosítja a szakszervezetek jogait, a probléma inkább a gyakorlati alkalmazásban van. A hatályos rendelkezések betartatását kellene megszigorítani, ezzel ugyanis megfelelően szankcionálhatók a törvénysértő munkaadók – mondta Atanacković.

A probléma létezését Zoran Đorđević miniszter is nyugtázta, és arra buzdította a szakszervezeti tagokat, hogy törvénysértés esetén forduljanak az illetékes felügyelőségekhez és az esélyegyenlőségi biztoshoz. Đorđević bejelentette azt is, hogy a korábban meghatározott cselekvési terv szerint közvetlenül a választások után megalakul az a munkacsoport, amely a munkatörvény módosításával fog foglalkozni. A javaslatok többek között a szakszervezetekre vonatkozó rendelkezéseket is érinteni fogják, és kitérnek a tagok jogainak védelmére is.

A tanácskozáson a szakszervezetek kérték, hogy aktívan részt vehessenek a munkatörvény módosításának folyamatában, és véleményezhessék a rájuk vonatkozó javaslatokat. A miniszter megígérte, hogy a törvénymódosítási folyamatban mind a szakszervezeti tömörülések, mind a munkáltatók képviselői is részt vállalhatnak.

A találkozón szóba került az ügynökségek által alkalmazottak jogainak biztosítása is. A nemrég meghozott rendelkezések célja ugyanis az volt, hogy a hiányszakmákban foglalkoztatottak ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint az állandó munkaviszonyban levők – emelte ki Đorđević. A törvénymódosítás előtt ugyanis ezeket a munkásokat ideiglenesen szerződtették a munkaadók, ami nem biztosította számukra a betegszabadságra, szabadságra, egytálételre és többek között a szakszervezeti tömörülésre való jogokat sem. Az ügynökségek általi foglalkoztatás megoldotta ezeket a gondokat, és ma már az ilyen módon alkalmazottaknak is ugyanolyanok a jogaik, mint a közvetlen szerződtetett munkásoknak a jogai – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint a következő időszakban csaknem 50 vállalat folytathatja együttműködését az ügynökségekkel annak érdekében, hogy ilyen módon biztosítsa a hiányzó káder működéséhez.

A Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (UGS) elnöke, Zoran Stojiljković kiemelte, hogy az ügynökségek általi foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseknek is vannak hiányosságai. A szakszervezetek ezért figyelemmel kísérik annak gyakorlati alkalmazását, javaslataikkal pedig ezen rendelkezések módosítását is szorgalmazzák.