A pénteken kitört olajháború következtében a kőolaj piaci ára 30 százalékkal zuhant. Ilyen mértékű csökkenésre évtizedek óta nem volt példa. 2018 elején 80 dollár volt a Brent olaj hordónkénti ára, egy éve 60 dollár, hétfőn délelőtt pedig 36 dollárba került egy hordó kőolaj. Az elemzőcégek véleménye szerint előfordulhat, hogy hordónkénti ára 20 dollárra süllyed a következő fél évben.
A jelenlegi olajhatalmak között kitört árháborúnak egyedül Oroszország vethet véget, amennyiben ismét tárgyalóasztalhoz ül az olajkartel, hivatalos nevén a kőolajexportáló országok szervezetével (OPEC+). A helyzet jelenlegi állása szerint ez egyhamar nem következik be, annak ellenére, hogy az olajárak csökkenése miatt az orosz rubel értéke csökkenni kezdett, és az orosz vállalatok letéti jegyeinek árfolyama szintén zuhant a londoni tőzsdén. Az álláspontokat mindig meg lehet változtatni, de sokan találgatnak, hogy meddig tudja stabilan tartani a jelenlegi helyzetet Oroszország.
Anton Szilvanov orosz pénzügyminiszter kijelentette, Oroszország felkészült az olajárak zuhanására. Amennyiben szükség mutatkozik rá, az ország a makroökonómiai stabilitást a Nemzeti Jóléti Alap eszközeinek segítségével őrzi meg. A pénzügyminiszter tárcája legutóbb azt közölte, az ország akár hat–tíz évet is kibír 25 és 30 dollár közötti olajárral, az alapítványra támaszkodva. A pénzügyminisztérium a Nemzeti Jóléti Alapba utalja át olajbevételeinek a hordónkénti 40 dolláros ár feletti részét, eszközeinek értéke március elején több mint 510 milliárd dollár volt.
Az olajháború kitörésének alapja a koronavírus kedvezőtlen gazdasági hatásaival kezdődött. A járvány terjedése lebénította a mindennapi életét, s ez fékezni kezdte a gazdasági növekedést. Ahol nincs gazdaság, ott nincs áruforgalom és turizmus sem, de ott üzemanyagra sincs szükség. A túlkínálat a kőolajból ennek köszönhetően alakult ki. Az árak további zuhanásának megakadályozására az olajkartel azt tervezte, hogy 2020 végéig napi 1,5 millió hordóval csökkenti a kőolaj-kitermelést. A pénteki tárgyaláson Oroszország nem támogatta a termelés visszafogásának tervét, az ország nézőpontja szerint senki sem tudja megállapítani, hogy a koronavírusnak milyen hatásai lesznek hosszabb távon a világgazdaságra. Az oroszok nemleges döntésére először Szaúd-Arábia reagált, kínai ügyfeleinek akár 6-7 dollárért kezdte árusítani az olaj hordóját, és a termelést is megnövelte kétmillió hordóval.
A szakértők szerint azért érdekes ez a döntés, mert a szaúdiak a stabil árak érdekében eddig részesedéscsökkentést is szenvedtek már el, most viszont többet termelnek olyan piacra, ahol így is árufelesleg van. E logika szerint több ügyfélnek szándékoznak eladni, kevesebb pénzért, olyanoknak is, akik eddig másoktól vásároltak.
A jelenlegi árháború egyik országnak sem jó, Szaúd-Arábia, Oroszország, az amerikai palaolaj-termelők és a nemzeti olajtársaságok számára is kedvezőtlen gazdasági helyzetet teremt. Mivel az olajkartell nem állapodott meg semmiben, áprilistól minden olajhatalom annyit termel, amennyit csak szeretne, a koronavírus általi nyomásgyakorlás a kereslet csökkenésére a hirtelen megugró kínálattal könnyen hozzájárulhat az árak csökkenéséhez. Az olajhatalmak közötti árháború az elemzők szerint mindenkire hatással lesz a jövőben. Ilyen feltételek mellett amerikai olajtermelők nem tudják visszafizetni a 86 milliárd dolláros hitelüket, az Olaszországban elrendelt 17 millió embert érintő vesztegzár gazdasági hatásai pedig csak ezután következnek. A gépjárművezetők viszont örülhetnek a várható üzemanyagár-csökkenésnek.
