A koronavírus-járvány miatt nagyszámú külföldön dolgozó szerbiai személy maradt munka nélkül. A határzárak és a világgazdasági helyzet sokakat arra kényszerített, hogy lemondjanak az ideiglenes munkavállalásról és hazatérjenek a nyugati országokból. Így jelentősen csökkent az a pénzmennyiség is, amelyet a vendégmunkások a családjaiknak küldtek haza a régióból – írja a Blic.
TÖBB SZÁZ MILLIÓS HIÁNY
Május elejéig csaknem 400 ezer külföldi munkavállaló tért haza Szerbiába, főleg Németországból, Ausztriából, Svájcból, Franciaországból és Amerikából. A járvány kitörése előtt ezekből az országokból a vendégmunkások évente csaknem 3 milliárd eurót küldtek haza családtagjaiknak.
A külföldről érkező személyes átutalások az utóbbi években a bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékát tették ki országunkban. 2019-ben ezen a címen 3,51, tavalyelőtt 3,53, 2017-ben pedig 2,95 milliárd euró érkezett a régióból a szerbiai polgárok magánszámláira. A Németországban dolgozók küldték haza tavaly a legtöbb pénzt, több mint egymilliárd euró utaltak át családtagjaiknak. A személyes átutalások terén Svájc áll a második helyen: innen csaknem 500 millió euró érkezett, Ausztriából pedig 290 millió eurót küldtek haza a vendégmunkások.
A Szerb Nemzeti Bank legújabb jelentése szerint az idén az év első öt hónapjában 23,8 százalékkal kevesebb pénz érkezett hazánkba külföldről, mint a múlt év azonos időszakában. Ez alatt az idő alatt 1,05 milliárd eurónyi személyes átutalás történt, ami csaknem 329 millió euróval kevesebb a tavalyinál. 2019 első öt hónapjában ugyanis 1,37 milliárd euró érkezett a Szerbiában élő polgárok folyószámláira. A csaknem 30 százalékos csökkenést a nemzeti bank szakemberei a pandémia negatív világgazdasági hatásával magyarázzák. Kiemelik, hogy a külföldi átutalások száma és mennyisége nem csak Szerbiában csökkent, világszinten kevesebb pénz mozog a magánszámlák között.
BOSZNIÁBAN SEM JOBB A HELYZET
A munka nélkül maradt külföldi vendégmunkások átutalásai negatív tendenciát mutatnak a szomszédos Bosznia-Hercegovinában is. Az országos központi bank jelentése szerint az első negyedévben 325,5 millió euró érkezett külföldről a bosnyák magánszámlákra, ami 3,4 százalékkal kevesebb a múlt év azonos időszakához képest. Ez első látásra nem tűnhet jelentős csökkenésnek, ám a boszniai statisztikai hivatal adatai szerint a vendégmunkások által küldött jövedelem hiánya nagymértékben befolyásolja a bruttó hazai termék alakulását. A szomszédos ország GDP-je ugyanis tavaly 17 milliárd euró volt, és ebből 2,2 milliárdnyit a külföldi személyes átutalások tettek ki. Ez azt jelenti, hogy a vendégmunkások által küldött jövedelem az országos GDP 12,5 százalékát tette ki tavaly Bosznia-Hercegovinában.
A Világbank szakemberei szerint a külföldi személyes átutalások nagyon sokat jelentenek a fejlődő országok számára, amelyek ilyen módon jelentős bevételre tesznek szert. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a gazdaságilag fejlett országok mihamarabb „felgyógyuljanak” a járvány következményeitől, és közvetve elősegítsék a kevésbé fejlett régiók megmaradását is – fejtette ki véleményét David Malpass, a Világbank-csoport elnöke.
