A Szociális-gazdasági Tanács a jövő héten hivatalosan is megkezdi a tárgyalásokat a 2021. évi minimálbér összegéről. Ebben állapodtak meg pénteken a Tanács kollégiumának tagjai – közölték a Tanjuggal a Szerbiai Munkáltatók Uniójában (UPS). A megbeszélésen a szakszervezetek, a munkaadók és a munkaügyi minisztérium képviselői vettek részt.
Nebojša Atanacković, az UPS tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott, hogy a tárgyalásokat folytató munkacsoportokat hétfőn alakítják meg, a Szociális-gazdasági Tanács végső döntést hozó ülését pedig szeptember 14-ére tervezik. Atanacković nyilatkozata szerint a szakszervezetek a pénteki találkozón ismertették a már korábban is nyilvánosságra hozott követelésüket, mely szerint a minimálbérnek el kell érnie a minimális fogyasztói kosár értékét, ami körülbelül 37 000 dinár. Ez azt jelentené, hogy 2021-ben 25 százalékkal lenne magasabb a minimálbér. Ugyanakkor a munkások érdekvédelmi szervezetei, a járvány okozta gazdasági helyzetre való tekintettel, készségüket fejezték ki, hogy ennek a célnak az elérését 2022-re halasszák. A munkáltatók kitartanak amellett, hogy a minimálbért a bruttó társadalmi termék és az infláció alakulásához kell igazítani. Azt is hangoztatják, hogy a minimálbér jelentősebb emelését csak akkor tudják elfogadni, ha az állam ugyanakkor csökkenti számukra a költségeket.
(Ótos András illusztrációja)
Először ültek össze az idén minimálbér-ügyben a Szerbiai Munkáltatók Uniójának (UPS), az Önálló Szakszervezetek Szövetségének, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetnek és a munkaügyi minisztériumnak a képviselői. Más, „normális” években sem volt könnyű egyeztetni az elvárásokat és a lehetőségeket, de az idén, úgy tűnik, a járványhelyzet okozta gazdasági visszaesés miatt kiváltképp nehéz lesz. A jövő évi legkisebb fizetés összegének meghatározásánál az sem mellékes tényező, hogy még most alakul az új kormány. Mert ha a hármas találkozók nem járnak eredménnyel, akkor a törvény szerint a kormánynak kell meghatároznia az összeget, mégpedig szeptember 15-éig. Tavaly így volt, mivel a Szociális-gazdasági Tanács tagjainak szeptember 10-én is eltérő volt a véleménye, a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a 27.022 dinár helyett 2020-ban 30.022 dinár lesz a legkisebb kereset az országban. Ez akkor 11,1 százalékos emelést jelentett, vagyis a minimális órabér 155,3 dinárról 172,5 dinárra emelkedett, ma is ez a tarifa, a kérdés pedig: lehetséges-e a növelés a pandémiás időszakban, s ha igen, mennyivel? Nagyon sok családot érint a kérdés: a 2,2 millió foglalkoztatottból több mint 350 000 dolgozik minimálbérért.
A belgrádi sajtó beszámolója szerint a tegnapi véleménycsere előtt Zoran Ðorđević munkaügyi miniszter a kormánynak (igaz, még a járvány előtt) azt a többször hangoztatott célját emlegette, hogy 2025-ig el kell érni a 900 eurós átlagbért és a 440 eurós átlagnyugdíjat. Mint mondta, az állam „minden intézkedésével azon van, hogy a munkások ne veszítsék el munkahelyüket, valamint hogy jó munkafeltételeket teremtsen”. Ðorđević azt állítja, hogy a szaktárca jól együttműködik az érdekvédelmi szervezetekkel és a munkáltatókkal, mindenki megértéssel van a váratlanul kialakult helyzet iránt, és korábban mind a szakszervezetek, mind a munkaadók úgy nyilatkoztak, hogy reálisnak tartják a 2025-re kitűzött célt.
Zoran Stojiljković, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet lehetségesnek tartja a megállapodást, úgy véli azonban, hogy a szakszervezeteknek egy évvel el kellene halasztaniuk azt a követelésüket, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb 300 eurónál. A szakszervezetek egyébként már hosszabb ideje azt szeretnék elérni, hogy a minimális kereset összege elérje a minimális fogyasztói kosár értékét, ami kb. 37.000 dinár.
– Abban látom a megegyezés lehetőségét, hogy valamennyit visszaveszünk a követelésekből, és egyelőre kisebb emeléssel is beérjük. Most ebben a kérdésben annál is nagyobb a felelősségünk, mert bizonytalan, hogy szeptember 15-ére lesz-e új kormány – nyilatkozta Stojiljković.
Nebojša Atanacković, az UPS tiszteletbeli elnöke a napokban azt mondta, legjobb lenne ideiglenesen „befagyasztani” a minimálbért, esetleg az év végére halasztani a növelésre vonatkozó döntést, amikor mát látni lehet, milyen gazdasági mutatókkal kerülünk ki ebből az esztendőből.
