A világon mintegy 450 atomerőmű üzemel, ezeknek a harmada Európában található. Jelenleg további 60 új reaktor kiépítése van folyamatban, s ebből 10 Szerbia szomszédos országaiban.
A fukusimai atomkatasztrófa után a legtöbb ország bejelentette, hogy felhagy a nukleáris energiával. Ez azonban nem történt meg, a világ ugyanis nem akar megválni az atomenergiától. Đorđe Lazarević, a nukleáris technológiák fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozó szakember a belgrádi közszolgálati televízió egyik adásában szerepelve arról beszélt, hogy az emberiség nehezen tud a jövőben nukleáris energia nélkül létezni, de a múltban történt balesetek miatt sokan tartanak tőle. Rámutatott, hogy globálisan az elektomos energia körülbelül 15 százalékát nukleáris energiából nyerik. Az atomerűműveket úgy tervezik, hogy kibírják a legerősebb földrengéseket, szökőárakat, repülőbecsapódásokat. Arra a kérdésre, hogy mennyire vagyunk biztonságban, elmondta, a fukusimai baleset után biztonsági szabályokat hoztak, és a jelenlegi erőműveket nem lehet megépíteni, ha nem felelnek meg a szabályoknak.
– A reaktoroknak szigorú biztonsági feltételeknek kell megfelelniük. Már tervezéskor számolnak azzal, hogy bármilyen baleset esetén 72 órán át ki kell tartani a kinti áramellátás nélkül, és a hőt el kell távolítani a már működő reaktorból. Vannak aktív és passzív rendszerek a hő eltávolítására, addig, amíg nem csatlakoznak a kinti áramellátóhoz. A mai erőműveknek legalább négy ilyen rendszerrel kell rendelkezniük, amiből kettő ugyanúgy védve van földrengések és a szökőárak ellen, mint maga az atomerőmű – magyarázta Lazarević.
Szerbiában továbbra sem épül atomerőmű, de a környező országokban igen. Mintegy 10 reaktor 400 kilométeres körzetben van. Nukleáris erőmű működik Romániában, Bulgáriában, Horvátországban, valamint Magyarországon. Lazarević kiemelte, hogy EU-s szinten érvényben van egy határozat, amely előírja az erőművet építeni tervező országnak, hogy a munkálatok megkezdése előtt a polgárai biztonsága érdekében köteles biztonsági elemzéseket végezni, és a vizsgálatok eredményét el kell küldenie minden európai országnak. Szerbiának nincs atomerőműve, de van radioaktív hulladéka. Lazarević hangsúlyozta, hogy a hulladék elhelyezése a szabályok szerint történik.
– Új hulladéktárolónk van, amely az előírások szerint épült, és a hulladék a helyszínen feldolgozásra is kerül, valamint előkészítik a hosszabb idejű tárolásra – közölte Lazarević.
Horvátország és Szlovénia augusztus elején belelentette, hogy új atomerőművet épít, Ausztria viszont már tiltakozik. Arra a kérdésre, hogy a szomszédos országok leállíthatják-e az erőmű építését, Lazarević elmondta, hogy ez nehezen menne, és ilyen még sosem volt példa. Szerbia fel van készülve arra, ha valamelyik szomszédos országban baleset történne, és ilyen helyzetben megfelelően tudna reagálni – véli Lazarević.
