„Törvénytelen” kormányprogram

Az Első fizetésem kormányprogram nem elegendő ahhoz, hogy országunkban megoldódjon az iskolázott, de tapasztalatlan fiatalok munkába állása, a szerbiai törvények ugyanis nem szabályozzák a gyakornoki állásvállalás feltételeit – állítják a szakemberek. A Nova Ekonomija portál elemzői kiemelik, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett gazdasági válságban még aggasztóbb azoknak a fiataloknak a helyzete, akik itthon szeretnének munkatapasztalatot szerezni.

GYAKORNOKI ÁLLÁS HIÁNYÁBAN

A tapasztalatlan ifjak sokszor évekig keresik az első munkalehetőséget – derült ki a Belgrádi Nyílt Iskola (Beogradska Otvorena Škola – BOŠ) felméréseiből. A hazai munkakörülményeket vizsgáló kutatás többek között rávilágított arra is, hogy a fiatalok 50 százaléka mentor nélkül végezte el a gyakornoki képesítést, 40 százalékuk még szerződést sem írt alá az alkalmazó céggel, és 68 százalékuk semmiféle juttatást nem kapott a munkatapasztalat megszerzésének idején.

Megalapozott tehát a kormány legújabb gazdaságélénkítő intézkedése, miszerint 10 000 fiatal első munkatapsztalatainak megszerzését támogatja – emelik ki a szakemberek. Mint arról korábban beszámoltunk, az Első fizetésem elnevezésű programra kétmilliárd dinárt fordít az államvezetés. Az eszközökből kilenc hónapig támogatja a fiatalok foglalkoztatását: a középiskolát végzettek számára 20 000, az egyetemi végzettségűeknek pedig 24 000 dinár havi juttatást szavatol az állam, azzal, hogy a munkáltató kiegészítheti ezt az összeget. Ana Brnabić kormányfő a hét elején már beszámolt arról is, hogy az első héten több mint 100 vállalat jelezte részvételi szándékát. Az érdeklődés azt bizonyítja, hogy a cégek hajlandóak esélyt nyújtani az iskolázott ifjaknak – hangsúlyozzák az elemzők, akik szerint a probléma eddig sem a munkatapasztalat megszerzésének támogatottsága volt.

HÉZAGOS MUNKAÜGYI TÖRVÉNY

Szerbiában nem létezik olyan jogilag megalapozott szerződési alap, amely szabályozná a gyakornokot alkalmazó cég és a munkatapasztalatot szerző fiatal viszonyát – hangsúlyozzák a BOŠ szakemberei. Kiemelik az olyan rendelkezések hiányát is, amelyek a minőségi gyakornoki munkavégzést biztosítanák.

A BOŠ munkatársai évek óta munkálkodnak a gyakornoki állás jogi szabályozásának lehetőségein. A törvényjavaslat megalkotásakor több külföldi modellt is mérlegeltek, majd tavaly benyújtották a munkaügyi törvény módosítására vontakozó javaslataikat az illetékes minisztériumnak. A szerződéses gyakornoki állásra vonatkozó tételek többek között előreirányozzák, hogy a munkatapasztalatot szerző fiatalok megfelelően képzett mentorok segítségével fejlődjenek, akik az összetettebb feladatok elvégzésére is felkészítik őket. Javasolják, hogy a gyakornokként foglalkoztatottaknak joguk legyen útiköltség-térítésre, egészségügyi biztosításra és más járulékok kifizetésére, de törvény által biztosított jövedelem biztosítását is előirányozták a gyakornok és az alkalmazó cég jogi viszonyának rendezésében. A törvénymódosítási javaslat kitér a gyakornoki állás állami támogatottságának szükségességére is, de szabályozná az elvégzését igazoló dokumentum kiadását is. Olyan törvénymódosítás meghozatalát szorgalmazzák, amely egyrészt motiválja a munkaadókat, másrészt viszont emberi feltételeket biztosít a gyakornokoknak a tapasztalatszerzéshez. A BOŠ által javasolt szabályozás egyes elemei megtalálhatók ugyan az Első fizetésem kampányprogramban is, ám továbbra sincs törvényes alapja a szerződéses gyakornoki állásvállalásnak – hangsúlyozta elemzésében Maria Reljanović, aki szakvezetőként vett részt a törvénymódosítási javaslat megalkotásában.

A szakemberek ajánlják, hogy az Első fizetésem kormányprogramot kísérje a tapasztalatlan fiatalok foglalkoztatására vonatkozó törvénymódosítás is, azzal ugyanis hosszú távon megoldható lenne az iskolázott fiatalok munkatapasztalat-szerzése országunkban.