Az Európai Unió egyértelmű vesztesei közé tartoznak a kisgazdaságok, amelyekre szinte minden téren jóval nagyobb nyomás nehezedik, mint a nagyüzemekre – derül ki az Európai Bizottság új tanulmányából.
Az Európai Bizottság felmérése a tagországok mezőgazdasági üzemeinek főbb mutatószámait vizsgálva megállapította, hogy a tagországok területén az 5 hektár alatti kisgazdaságokat az átlagnál jóval nagyobb mértékben fenyegeti a csőd és a felszámolódás veszélye – írja az agrarheute.com.
A bizottság adatai szerint a tagországokban működő, legnagyobb számú csoportot képző, 5 hektár alatti mezőgazdasági üzemek száma 2010 és 2016 között mintegy 15 százalékkal csökkent, ez alatt az idő alatt a kisüzemek lemorzsolódása volt a leggyorsabb (csaknem 20%), miközben az 50 és 100 hektár közötti kategóriában ez csak 3 százalékot tett ki, sőt a 100 hektárnál nagyobb üzemek száma még valamelyest növekszik is.
A nagygazdaságok számára ugyanis a jóval nagyobb tömegű árbevétel nagyobb mozgásteret biztosít az egyes területeken jelentkező károk vagy egyéb terméskiesések kompenzálására. Az összes mezőgazdasági üzem több mint felének az éves árbevétele nem éri el a 4000 eurót. Az uniós támogatások üzemnagyság szerinti eloszlása is nagyon kedvezőtlen a kisüzemek szempontjából, mivel az összes üzem számának háromnegyed részét kitevő kisgazdaságoknak csak a direkt támogatások 13 százaléka jut.
Ez nem jelenti azt, hogy a kisüzemek életképtelenek lennének, mivel az életképesség természetesen nagymértékben függ az adott gazdaság fő tevékenységétől (állattartás, kertészet, termékértékesítés stb.) és vetésszerkezetétől. Azt is figyelembe kell venni, hogy a törpebirtokok túlnyomó része a keleti tagországokban található. Az átlagos birtoknagyság Németországban 60, Romániában pedig csak 4 hektár. Az utóbbi esetben egy birtokkoncentráció akár egészségesnek is mondható.
