Arra kéri a munkaadókat Aleksandar Vučić szerb államelnök, hogy fogadják el a jövő évi minimálbér 2000 dináros növelését. Az emlegetett 32 000 dinár körüli összeg azonban még mindig jelentősen kevesebb, mint a szakszervezetek által szorgalmazott 37 500 dinár. Az államfő szerint viszont az említett emelés mégis jelentős előrelépés lenne, hisz 2012-ben a legalacsonyabb országos jövedelem 15 600 dinár volt. A 2000 dináros növeléssel nyolc év után megduplázhatnánk a minimálbér összegét – mondta Vučić a Szerbiai RTV vendégeként. Kiemelte, hogy reális értékben számolva ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez alatt az idő alatt 100 százalékos emelést sikerült elérni, de a 65 százalékra becsült értéknövekedés is az ország fejlődését bizonyítja – hangsúlyozta az államfő. Előrebocsátotta, hogy az emelést a jövedelem adómentes részéből biztosítanák. Arra kérte a munkaadókat, hogy „értsék meg: az államnak harcolnia kell a munkásokért”.
Mint ismeretes, az állami vezetésnek még mindig nem sikerült egyezségre jutnia a munkaadókkal és a szakszervezetekkel a 2021-es minimálbér meghatározását illetően. Az utolsó találkozáson a pénzügyminisztérum képviselői 4–6 százalékos növelést ajánlottak – ismertette a tárgyalások menetét pár nappal ezelőtt Zoran Ristić, a Függetlenség szakszervezet szaktanácsadója. Kiemelte, hogy a munkaadók beleegyeztek a minimálbér 10 százalékos növelésébe, amennyiben az állami vezetés 16-ról 19 ezer dinárra növeli a jövedelem adómentes részét. A szakszervezetek érdekképviseleti tömörülése viszont továbbra is azt követeli, hogy a legalacsonyabb jövedelmet egyenlítsék ki az amúgy is alacsonyra szabott fogyasztói kosár értékével. Az állami vezetés ugyanis már két évvel ezelőtt megígérte, hogy erre az évre kiegyenlíthető lesz az országos létminimumot jelölő két összeg – emlékeztetett Ristić. A szakszervezetek tehát kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy legkevesebb 37 500 dináros minimálbérre van szükség ahhoz, hogy az országban lehessen tartani a minőségi munkaerőt. Ellenkező esetben ugyanis továbbra is maradunk az olcsó munkaerő országa – tette hozzá a szaktanácsadó, aki szerint a Függetlenség tömörülés mellett ezt az álláspontot képviseli a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége is.
Ristić aggodalmát fejezte ki, hogy a szeptember 14-ére beharangozott tárgyaláson sem sikerül majd közös nevezőre jutniuk a feleknek. A munkaügyi törvény viszont előirányozza, hogy amennyiben szeptember 15-éig nem születik megegyezés a szakszervezetek, a munkaadók és az állami képviselők között, akkor a jövő évi minimálbérről a szerb kormány dönt.
