A társadalmunkra jellemző közfelfogás szerint a nyugdíj azoknak a „kiváltsága”, akik egy életen át dolgoztak. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a törvény akár egy ledolgozott munkanap nélkül is jogot biztosít a nyugdíjra. A rendelkezések szerint ugyanis mindazok kérelmezhetik a juttatást, akik legkevesebb 15 éven keresztül rendszeresen fizették a nyugdíjbiztosítási járulékot – emlékeztet a Politika.
A hírlap szerkesztőségéhez egy niši lakos fordult a kétségeivel, aki évtizedek óta a megörökölt ingatlanok kiadásából él, és bejelentett vállalkozás nélkül, önmaga után fizeti a kiszabott járulékokat. A biztosított időskorról kialakított meggyőződését a barátja ingatta meg, amikor azt állította, hogy ilyen módon csak a munkahelyváltások miatt keletkezett űrt lehet pótolni, a teljes nyugdíjaztatáshoz azonban szükség van a ledolgozott munkaévekre. A niši polgár szerette volna eloszlatni kételyeit, így a nyugdíjbiztosítási alap mellett a médiához fordult. Kiderült, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a nyugdíjra való jogosultság nem feltételez ledolgozott munkaéveket.
Az illetékes szervektől érkező válaszok szerint ugyanis a nyugdíj- és rokkantsági biztosításra vonatkozó törvény 15-ös szakasza alapján azok is bekapcsolódhatnak az alap gyarapításába, akiknek nincs bejelentett munkahelyük vagy vállalkozásuk. Ennek értelmében nem csak azok fizethetnek járulékot, akiknek pár évük hiányzik a nyugdíjazáshoz: a törvény szerint minden 15 évet betöltött személy kérelmezheti a magánszemélyként való bejelentkezést a rendszerbe.
A rendelkezések egyértelműen kimondják, hogy a fizikai személyként bejelentkezőknek legkevesebb 15 éven keresztül rendszeresen fizetniük kell a járulékokat ahhoz, hogy jogot formáljanak a nyugdíjra. Ugyanakkor a törvény azt is világosan megfogalmazza, hogy egy személy csak egy biztosítással rendelkezhet, azaz nem fizetheti magánszemélyként és alkalmazottként is a nyugdíjalap által meghatározott járulékokat. Ennek értelmében automatikusan megszakad a magánszemélyként befizetett összegek folytonossága, ha az illető polgár szerződéses alapon munkát vállal vagy vállalkozó lesz. A járulékok befizetését akkor is megszakítottnak tekintik, ha a magánszemély hat hónapon belül nem teljesíti a kiszabott járulékok fizetését. Ebben az esetben a jogosultság újra kérelmezhető, amennyiben időközben az illető nem valósított meg szerződéses munkavállalást.
A nyugdíjbiztosítási alap értesítése szerint a magánszemélyek 13 biztosítási forma közül választhatnak. Ezek alapján határozzák meg ugyanis a havi járulék összegét, amelynek alapjául az előző évi átlagfizetést veszik. A rendelkezések szerint a magánszemélyek fizettetési alapja az országos átlagfizetés 35 százalékától annak ötszöröséig terjedhet. A bejelentkezett magánszemély által kiválasztott kritériumot tekintik a jövedelmének, és ennek alapján számolják ki a havi kötelezettség összegét is – részletezték a szakemberek.
Jelenleg megközelítőleg 20 ezer lakos gyarapítja a szerbiai nyugdíjalapot magánszemélyként – írja a Politika. A hírlap elemzői szerint az utolsó tíz évben harmadára csökkent országunkban azok száma, akik önmaguk után fizetik a nyugdíjbiztosítási járulékot. Jelenleg elsősorban azok használják ki a törvény által biztosított lehetőséget, akik interneten keresztül vállalnak munkát, de az IT-szakemberek, tervezők és turisztikai ágazatban tevékenykedők is szép számban gyarapítják magánszemélyként a nyugdíjbiztosítási alapot – tette közzé a hírlap.
