Sok gond nyomasztja az utóbbi időben az olaj-, a szén- és a gázipart, hiszen az általuk biztosított energiahordozóknak egyre több környezetkímélő vetélytársa jelenik meg a piacon. Az áruk is egyre versenyképesebb, sőt a zöld, megújuló energiaforrásokhoz – a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően – egyre olcsóbban lehet hozzájutni. Minden jel arra utal, hogy a következő év(tized)ekben átveszik a vezető szerepet a hagyományos piaci szereplőktől.
A Nap, a szél vagy épp a víz energiájának eredményes hasznosítása a villanyáram előállításában talán már senkit sem lep meg. A hidrogén csatasorba állítása talán még igen.
Pedig nincs ebben semmi meglepő. Ez a kémiai elem ráadásul akár vezető pozíciót is szerezhet magának az energiapiacon, ahol már most is kereskednek vele. Igaz, kilóját még elég drágán adják, de a szakembereknek meggyőződésük, hogy lesz ez még sokkal olcsóbb is. Ha széles körben elterjed a használata, illetve felpörögnek a gyártási kapacitások.
A FirstElement Fuel kaliforniai gyártó jelenleg 13,11 dollárért árulja kilóját, de egészen biztos, hogy az előállítási költségek csökkenésével az ár is lejjebb megy majd. Nem tudni, hogy erre mennyit kell várni. Az viszont ismert, hogy a hidrogén (üzemanyag) iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. Különösen az autóipar részéről, de a repülőgyártók is kezdik felfedezni maguknak.
Egy átfogó felmérés az autóipari szereplők körében már 2017-ben kimutatta, hogy a megkérdezettek többsége a hidrogénnel hajtott, üzemanyagcellás járművek mellett tette le a voksát. Szerintük ez a technológia hosszú távon megelőzi az akkumulátoros autókat.
Bár ők alkották a többséget, ellenvélemények is akadtak bőven. A kétkedőkhöz az idén csatlakozott az elektromos autózás egyik kiemelkedő alakja, Elon Musk is, aki júniusban nemes egyszerűséggel nagy marhaságnak nevezte a hidrogénmeghajtást.
Kritikája alighanem sokakról lepergett, és nemcsak az autóiparban, hanem a légi közlekedés meghatározó cégei körében is. A toulouse-i székhelyű Airbus például szeptember második felében ismertette a hidrogénhajtású utasszállító repülő gyártásának a tervét. Ennek értelmében három gépe készülne el, és mindegyik nulla károsanyag-kibocsátású lenne. Ha megvalósul a terv, és a konkurencia nem előzi meg a céget, ezek lehetnek a világ első klímasemleges utasszállító repülői, amelyek közül az első – a várakozások szerint – 2035-ben állna szolgálatba.
A hidrogén nem csak a közlekedést alakíthatja át. Az áram előállításában is fontos szerephez juthat. A nap- és a szélenergia már versenyképes alternatívája a fosszilis energiahordozóknak, a hidrogén azonban még nem. De csak azért, mert ipari mennyiségű előállítása költségesebb a versenytársaiénál.
Ráadásul jelenleg még majdnem a teljes mennyiséget földgázból nyerik ki, ám ez a helyzet a jövőben gyökeresen megváltozhat, hiszen a hidrogén (elektrolízissel) vízből is kivonható. Ha az eljárást kizöldítik, a költségeit pedig lecsökkentik, a hidrogén (üzemanyag) a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközévé válhat.
Az Egyesült Államok második legnagyobb befektetési bankjaként számontartott Bank of America szerint a hidrogénpiac óriási lehetőségek előtt áll, és már most „olyan, mint az okostelefon-piac volt 2007 előtt”. A cég szerint a hidrogénipar 2050-re már 2500 milliárd dollárt (2,5 billió dollárt) termel. A kapcsolódó iparágakkal együtt (fűtési szolgáltatásokkal, hidrogénhajtású autók eladásával és egyéb módon) pedig 11 ezer milliárd (11 billió) dollárra saccolják a szektor éves teljesítményét.
A Bank of America arra számít, hogy az olcsón előállítható „zöld” hidrogén a gázszolgáltatásban is jelentős fordulatot hoz, az utóbbi rovására. Ám több szakértő arra figyelmeztet, hogy ez még sok időbe (akár egy évtizedbe is) beletelhet.
Elképzelhető, hogy így lesz, de az is, hogy nem kell ennyit várni. A „zöld” hidrogén előállításának költségei ugyanis folyamatosan csökkennek. A hidrogén mellett szól az is, hogy a hagyományos energiahordozókat, mindenekelőtt pedig a szenet, erőteljesen igyekeznek háttérbe szorítani globális szinten.
