Szerbiában legkevesebb 80 ezer olyan munkavállaló van, akiknek rendezetlen a státusza – hozta nyilvánosságra tegnap a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED). Országunkban elsősorban az építőmunkások, a felszolgálók, a dadák és a takarítónők dolgoznak feketén. A munkaadók leginkább azért nem jelentik be őket, mert magasnak találják az ezzel járó költségeket, nem találnak jogilag elfogadható, rugalmas szerződési feltételeket az alkalmazásra, de az eljárás összetettségére is panaszkodnak – derül ki a jelentésből, amelyet a Német Nemzetközi Együttműködési Szervezet (GIZ) támogatásával végeztek el országunkban.
MINDEN ÖTÖDIK MUNKÁS „FEKETÉZIK”
A bejelentés nélkül foglalkoztatottak 15,1 százaléka a mezőgazdaságban, a turizmusban és a vendéglátásban tevékenykedik – áll az elemzésében. Elsősorban abban az esetben alapszik szóbeli megegyezésen a munkavégzés, amikor a munkaadók a megnövekedett munkamennyiség miatt ideiglenesen alkalmaznak kiszolgálókat, szakácsokat, pultosokat és fizikai munkásokat. Ezek az alkalmazottak sok esetben egyszerre több munkaadónak is dolgoznak, részmunkaidővel, a hét meghatározott napjain. Az ő bejelentésük tehát összetett és költséges eljárást feltételezne.
A házimunkát végzők és kisegítők közül minden második munkás szerződés nélkül végzi a napi feladatát – mutatta ki a NALED és a GIZ. Takarítónőket, bejárónőket és házi ápolókat 55.877 háztartás alkalmaz Szerbiában, és sokszor a vendéglátóipari munkásokhoz hasonlóan, egy nap alatt több munkaadónál is dolgoznak.
A felmérés szerint az építőiparban az alkalmazottak 11,3 százaléka feketén dolgozik (Fotó: Ótos András)
Az építőiparban sem rózsás a helyzet, az ágazatban alkalmazottak 11,3 százaléka ugyanis szintén feketén dolgozik, és minden harmadik munkást csak időnként alkalmaznak a cégek. A nyugdíj- és baleseti biztosítások hiánya itt jut leginkább kifejezésre, hiszen az építőmunka a magas baleseti kockázatú tevékenységek közé tartozik. Az elemzés szerint egy-egy építkezésen a nem formálisan foglalkoztatottak száma átlagban eléri a 37 százalékot is: probléma esetén ezek az emberek teljesen ki vannak szolgáltatva a munkaadónak, ugyanis a szerződés nélküli munkaviszony miatt a cégvezetők jóakaratán múlik csupán, hogy fedezik-e az orvosi ellátás költségeit – figyelmeztetnek a szakemberek.
A feketemunka magas arányát a munkaadók a magas adókötelezettségekkel magyarázzák, de a költséges eljárásokra is panaszkodnak. Az ideiglenes és meghatározott munkavégzésről szóló szerződés esetében ugyanis átlagosan 16 ezer dinárt kell elkülöníteniük adókra és járulékokra.
POZITÍV PÉLDA A MEZŐGAZDASÁGBAN
A mezőgazdaság területén már másfél éve foganatosították azt a rendelkezést, amely lehetőséget biztosít az idénymunkások bejelentésére: az elektronikus rendszer napi 300 dinárt számol fel alkalmazottanként. Az egyszerűsített eljárás rugalmas szerződési feltételeket nyújt a munkaadóknak, bevételt biztosít az államnak, a munkások pedig jogot formálhatnak a nyugdíj- és baleseti biztosításra – mondta Tisa Čaušević, a NALED szakcsoportjának vezetője.
– Amióta az e-portál és az online applikációk bevezetésével egyszerűsítették az idénymunkások bejelentésének eljárását, a legális alkalmazásuk száma tízszeresére növekedett. Az említett időszak elején csupán 3500 munkás volt bejelentve ezen az alapon, ma viszont a számuk 42 500-ra növekedett – ismertette az adatokat Čaušević a jelentés bemutatásakor.
A NALED és a GIZ rámutatott arra, hogy célszerű lenne a többi gazdasági ágazatra is kiterjeszteni a mezőgazdaságban már alkalmazott, szezonális munkavégzés bejelentésének lehetőségét. Az elemzés világosan megmutatta, hogy az alkalmazott modell mindkét fél számára elfogadható, és pozitív eredményekhez vezet – jelentette ki a találkozón Zoran Jakovljev, a GIZ ügyvezetője.
– A munkaadók csökkentett költségekkel alkalmazhatják az idénymunkásokat, a korábban öt órás bejelentési eljárás öt perc alatt elvégezhető. A munkások pedig rendelkeznek a nyugdíj- és baleseti biztosításra vonatkozó jogokkal – magyarázta az ügyvezető.
Kiemelte, hogy a nem formális foglalkoztatás az árnyékgazdaság táptalaja. Jelenleg Szerbiában a feketén alkalmazottak harmada kevesebb mint három hónapig dolgozik. Minden ötödik nem szerződött munkásnak hat hónap után megköszönik az együttműködést, és csak a 16 százalékuk tud egy évig bejelentés nélkül megmaradni a munkaadójánál – áll a NALED és a GIZ jelentésében.
