Érdekes statisztikát készített a héten Miladin Ševarlić, a zimonyi mezőgazdasági kar tanára. Neves szakemberünk már több évtizede figyelemmel kíséri a mezőgazdaság helyzetét Szerbiában, elemzéseit személyes tapasztalataira alapozza.
2024. szeptember 29., vasárnap
Mezőgazdaság
Cseh, spanyol és brit biológusok tavaly ősszel elkészítették az első olyan térképet, amely az invazív (bevándorló) növényfajok elterjedését szemlélteti az Európai Unió területén. Eszerint a közepesen száraz és meleg alföldek és a kelet-közép-európai mezőgazdasági régiók – például Németország, Lengyelország, Csehország, Magyarország és a Duna alsóbb szakaszát kísérő területek, tehát Vajdaság is – a leginkább veszélyeztetettek.
Aki azt hiszi, hogy ilyenkor télen nincs munka, nagyon téved. Aki egész évre szólóan gondolkodik, az nem ülhet ölbetett kézzel.
A sok őszi és téli csapadék miatt az alacsonyabb fekvésű búzaföldek, „laposok” víz alá kerültek. Mivel levegő hiányában a magok rövid időn belül „megfulladnak”, így a víz alatt lévő vetések nagy része valószínűleg kipusztul, ami érezhető terménykiesést okoz.
December 29-én névsorolvasással és a tanárok bemutatásával kezdődött a topolyai mezőgazdasági középiskola tantermében az aranykalászos gazdaképzés. A 25 személy, akik 20 és 40 év közöttiek, többségükben férfiak, de van köztük egy nő is.
A pravoszláv karácsonyra és újévre időzítve, akárcsak tavaly ilyenkor, a szerb agrártárca vezetője, Saša Dragin ismét nyilvános levélben fordult a szerbiai mezőgazdasági termelőkhöz. A Tisztelt Gazda megszólítású, személyes hangvételre törekvő írásmű az agrártárca tavalyi sikereit és idei elképzeléseit sorolja föl nagy vonalakban.