Alig lendül munkába a növénytermesztő gazda, az ismétlődő esők máris kényszerpihenőt parancsolnak, s az időjárás alakulásából ítélve május elsejéig aligha fejeződik be Vajdaságban a tavaszi vetés, így munkával „ünnepel” a legtöbb földműves. A szakma a korai vetést tanácsolja ugyan, de az alacsony talajhőmérséklet és az átázott szántók miatt ugyancsak elhúzódnak a munkálatok, s a legtöbb termelő attól tart, hogy pl. a már bekészített (még mindig legnépszerűbb) kései vagy középkései kukorica-vetőmagot középkorai vagy korai hibriddel cseréli fel.
– Egy héttel ezelőtt még azt hangoztattuk, hogy nem vagyunk elkésve a vetéssel, de most már igazán a nyakunkba zúdult a munka. Megtörténhet, hogy azokon a parcellákon, ahol a kiadós eső előtt elvégezte a magágy-előkészítést a termelő, még egy menetben meg kell mozgatni a talajfelszínt, ami nemcsak a költségeket növeli, hanem taposással is jár. Vannak olyan területeink, melyeken még most is pangó vizeket látunk, vagy annyira sárosak, hogy május második felében sem mehetnek rá a gépek – mondja a családi vállalkozásban 50 hektáron gazdálkodó Szarapka Ede kispiaci gazda, aki április 10-ig befejezte a vetést. – Az idősebb földművesek még most is azt vallják, hogy április vége–május eleje a kukoricavetés optimális ideje, addigra 10-12 °C fölé emelkedik a talajhőmérséklet, s gyorsabban csírázásnak indul, illetve kikel a növény. A klímaváltozás azonban a korai vetésre kényszerít bennünket, így a nyári magas hőmérsékletek beköszöntéig megtörténik a kukorica virágzása, sőt a szemképződés is befejeződik, a hő-stressz sohasem károsítja annyira a korai hibrideket és korai vetéseket, mint a késeieket.
– A bőséges vetőmagválasztékban hogyan találta fel magát a gazda?
– Nem vonom kétségbe a külföldi hibridek nagy termőképességét, a szaktanácskozásokon és téli gazdaképzőkön hallott 10-12 tonnás terméseket, de nem beszélhetünk általánosságban ilyen eredményekről, hiszen a Kispiac környéki szántók minősége elmarad a közép- vagy nyugat-bácskai termőföldek minősége mögött, s a teljes agrotechnika alkalmazásával is csak jó átlagos szemtermést takartunk be a kukorica esetében, de bármelyik szántóföldi haszonnövényt említhetném. Főleg hazai nemesítésű, többnyire NS-hibridek kerültek ezúttal is a vetésszerkezetbe, ezek a legmegfelelőbbek a csöves állapotban történő betakarításra, a górézásra, de néhány hektáron Pioneer hibrideket is termesztek, melyeket már augusztus végén lekombájnozhatok, szemes állapotban is teljes biztonsággal tárolhatok.
– Számba vette-e a termelési költségek alakulását?
– Nem érdemes papírra vetni a költségeket, mert a gazdának vagy van pénze, vagy nincs elegendő, hogy minden alapanyagot megvásároljon, hogy teljes agrotechnikát alkalmazzon. Hiába érvelünk az önköltségi árral, sem a gabona, sem a vágóállat vagy tej értékét nem az a parasztember határozza meg, aki saját pénze mellett a legtöbb munkát fekteti be a termelésbe. Az valóban szépen hangzik, hogy a tavalyi évhez viszonyítva nem változott a vetőmag vagy a műtrágya értéke, csakhogy egyre több kukoricát, napraforgót vagy búzát kell adnunk érte, nem beszélve a gázolajról, ami az önköltségi árban a legnagyobb részt képezi. Többé nem beszélhetünk arról, hogy a talajművelésből kihagyunk egy vagy két menetet, hogy kevesebb műtrágyát szórunk, ugyanis a mezőgazdasági szaktárca támogatási modellje megköveteli, hogy pl. hektáronként legalább 300-400 kg műtrágyával gazdagítsuk a talaj tápanyagháztartását, amit számlával kell igazolnunk, akárcsak a fémzárolt vetőmag beszerzését is. Az biztos, hogy minden dinárnak értéke van, de megterhelést jelent a gazdának, hogy a támogatás utófinanszírozással történik, s már régen befejeződött a vetés meg a növényápolás is, mire pénzhez jutunk. Azt hiszem, hogy a támogatásra jogosult gazdaságok száma alaposan megcsappant, még az után is, hogy április derekáig meghosszabbították a bejegyzést, illetve újbóli nyilvántartásba vételt. De talán nem is kellene különbséget tenni a gazdaságok között, az jelentené a legnagyobb támogatást, ha vetés előtt, mondjuk a regisztrációs ívvel vagy a minisztérium által hitelesített bizonylattal vásárolhatnának alapanyagokat a támogatás értékében.
– Lehorgonyoztunk a növénytermesztésnél, pedig a kispiaci gazdák az állattenyésztésben is jeleskednek…
– Jól tudjuk, hogy a két ágazat együtt jár, s a gondok ellenére azért is tartunk ki mellette. Volt olyan időszak, amikor a sertéstenyésztés állt a gyújtópontban, de most a tejtermelés és a marhahizlalás áll előtérben, s gazdaságunkon is ez utóbbit szorgalmazzuk. Hosszú távon mindig jobban jár az a gazda, aki húson keresztül értékesíti a kukoricát, az árpát. Igaz, nincs most túlfizetve a növendékmarha vagy a hízott sertés, de a gabona árát véve alapul érdemes többletmunkát vállalni a hizlalással. Mintegy 30 üsző meg bika hízik a karámokban, ehhez hamarosan még ennyi párosul, s úgymond lépcsőzetesen állítom be a turnusokat, hogy évente, egy-egy csoport értékesítésével legalább három alkalommal jusson pénzhez gazdaságunk. Van ebben az állományban szimentáli meg holstein-fríz fajta is, bár ez utóbbi értékesítési ára mindig alacsonyabb valamivel, mint a szimentálié, de viszont olcsóbban szerzem be a borjakat is. Szabadban, mély almon tartom az állományt, ami leegyszerűsíti a munkát. A kiadós abrakhoz lucerna- meg fűszéna párosul. A kiadós esők következtében nagyon szépen fejlődik a lucerna, május derekán megtörténhet az első kaszálás, hamarosan friss lucerna is kerül a jászlakba. Kiváló tömegtakarmány a szilázs, de tavaly gyorsan beért a kukorica, szinte megszáradt a lombozat, így elkéstünk a silókészítéssel, de az idén jobban felkészülünk a különben költséges munkára, ezért is vetettem NS-640-es kukoricát.
– Ön nemcsak gazdálkodó, hanem a helyi közösség elnöki tisztjét is betölti, s a magyarkanizsai község önkormányzatában is az agrárium közelében áll. Az egyértelmű, hogy nem tudják megoldani a mezőgazdaság gondjait, de miként próbálnak legalább enyhíteni a földművesek bajain?
– Értéke van az információnak, s ez került előtérbe. A gazdák értesülhetnek a pályázatokról, a szaktárca tevékenységéről. Jól működik a községben a falugazdász-szolgálat, aminek különösen a bejegyzéskor láttuk hasznát. Meggyőződésem szerint azonban nemcsak adminisztratív munkát kell végezniük az egyébként képzett szakembereknek, hanem szaktanáccsal ellátni a gazdát, legyen az befektetés, illetve projektum, napi növényvédelmi teendő. A Vajdaságban kialakuló, most még a Mezőgazdaság-fejlesztő Intézetek keretében működő Tanácsadó szolgálattal karöltve magasabb szintre emelhetnék a termelést, bár így sem panaszkodhatunk, s jövedelmezőbbé tehetnék termelőink munkáját – vallja meggyőződéssel Szarapka Ede kispiaci gazda.
