A gazda mondása szerint „a májusi eső aranyat ér”, mindig is kellett az áldásos csapadék az erőteljesen fejlődő kapásnövényekre, még inkább a valamikor megbecsült búzára, jószerivel a májusi eső határozta meg a hozamot is. Az idei májusi esőzések sorozata rácáfolt az ősi mondásra, megkeserítve a gazda különben sem derűs mindennapjait. Az idősebb földművesek sem igen emlékeznek olyan évre, amikor egyetlen hónap alatt negyed évre elegendő, vagyis 140–180 liter eső hullott négyzetméterenként, amit még a szomjas föld sem tud elnyelni, meg is állt a szántásokon, a vetéseken. Vajdaságot járva mindenekelőtt Közép- és Kelet-Bánátban csillog víztükör a termőföldeken, a legelőkön. A hajlatokban törvényszerűen ott a pangó víz, s nem egy olyan parcellát láttam Torda, Udvarnok, Jankahíd, Nagybecskerek határában, melynek egyik végén bokáig érő vízben állt a sárguló, fonnyadó kukorica, a partosabb részt pedig vegyszerezte a gazda, mert ha a haszonnövényeknek nem is, de a gyomok fejlődésének kedvez a nedvesség, a hirtelen fölmelegedés, menti a menthetőt a termelő.
– Május folyamán 150 liter esőt mértünk, s ha ehhez hozzáadjuk az októbertől hullott 350 liternyit, ez megközelíti körzetünk évi csapadékszintjét. Az elhúzódott tél miatt kínkeservesen végeztük el a tavaszi vetést, a legtöbb gazda mégis igyekezett teljes agrotechnikát alkalmazni, nem sajnálva a műtrágyát sem, de a megsemmisülés határán álló vetéseken, a sárguló árpa- meg búzatáblákon már látjuk, hogy veszteséges lesz a munkánk – mondja Dvorák Ede, arra a kérdésre pedig, hogy visszahúzódik-e a víz a termőterületekről, meg lehet-e művelni, bevetni valamennyit, tanácstalanul tárja szét karjait. – Ha az elkövetkező napokban szeles, meleg időjárás lenne, talán 2–2,5 hét alatt annyira megszáradna a felső talajréteg, hogy kistraktorral, könnyű tárcsával el lehetne kezdeni az újbóli magágy-előkészítést.
– Talán nincs még minden veszve, hiszen nemesítőink rövid tenyészidejű kukorica- és napraforgó-hibrideket állítottak elő, itt vannak a 00 éréscsoportba tartozó szójafajták. Ha az árpa, illetve a búza korai betakarítása utáni tarlóvetést szorgalmazunk, akkor eredményes lehet az újravetés is…
– Szövetkezetünk természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy beszerezzük a megfelelő éréscsoportú vetőmagvakat, már érdeklődtünk is a forgalmazóknál, de szembe kell néznünk a pénztelenséggel. A tavaszi vetéssel egy beruházást már elvégzett a termelő. A visszaszorított terményárak, a vágóállat és a nyerstej mélypontra került ára annyi jövedelmet sem biztosít, hogy kipénzeljék a legegyszerűbb művelettel kísért vetést. Hiába kínálják a bankok a termelési hiteleket, ki mer eladósodni a piac kuszaságában?
– Az agrártárca május 15-én kezdte folyósítani a hektáronkénti 14 000 dináros földalapú támogatást, s meglehet, hogy ezekből a pénzekből kellene visszaforgatni a növénytermesztésbe…
– Nem tudom, hogy Tordán jogosult-e 50-60 gazda a támogatásra! A néhány hektáron gazdálkodó földműves semmilyen számítást sem talál benne, hogy bejegyeztesse gazdaságát és fizesse az egészségügyi meg nyugdíj-biztosítási alapot, mert az esedékes térítés összegéből nem tudja kifizetni az említett megterheléseket. A nyugdíjas termelőket kizárták a támogatási rendszerből, pedig jelentős részét alkotják a gazdatársadalomnak!
– Van-e rá lehetőség, hogy elemi csapássá nyilvánítsák a belvizeket, az esőzések okozta károkat, így valamiféleképpen kártalanítsák a földműveseket?
Vannak ígéretes búzatáblák a tordai határban is, de több az olyan parcella, amelyen a víz idő előtt learatott
Gondot okoz az is, hogy nem fakad, nem hajt a lucerna, a sok víz úgy látszik tönkretette, úgyhogy augusztusban kell néhány holdat telepíteni, amiből esetleg tavaszra lesz széna, de addig is ki kell tartani az állatállományt. Sürgően fűszéna után kell néznünk, s reménykedünk, hogy csak terem valamennyi kukorica is. Azért erőltetjük a gyomirtózást is, hogy mentsük a még menthetőt, mert a gyomok szinte túlnőttek a kukoricán. Ha most arra várok, hogy kellően fölszáradjon a föld, hogy taposási kár nélkül a vetésre mehessek, még jobban elkések a kemizálással, a kukorica 8-9 leveles fejlettségi szakaszában vegyszerezéskor mindenképpen stressz éri a növényt, akár károsodhat is, úgyhogy legalább ezt szeretném elkerülni – mondja Juhász Zoltán, majd indítja a traktort, sürget a munka. Van értéke és értelme? A gazda jobban tiszteli a termőföldet, minthogy ezt a kérdést feszegesse.
