A kiadós eső nemcsak a szántóföldi haszonnövény-termesztőknek okozott gondot, hanem az észak-bácskai homokvidék gyümölcstermelőinek is
A kívülálló számára talán hihetetlenül hangzik, de a homokon is megállt a víz, s ha összefüggő vízfelület nem is képződött, de annyira átázott a talaj, hogy egyes parcellákon bokáig süllyed a gyümölcsösbe merészkedő szemlélő, arról nem is szólva, hogy traktorral, permetezővel még június elején sem lehetett a fasorok közé menni, pedig a növényvédelmi teendők nem tűrnek halogatást.
– A kiadós esők egyaránt kedveznek a növényi betegségek kialakulásának, illetve terjedésének és a gyomnövények fejlődésének. A korábbi években is akadtak esős időszakok, de azok befejeztével kezdődhetett a kemizálás vagy a sorközi művelés. Most viszont a négyzetméterenkénti több mint 150 liter eső kényszerpihenőre parancsolta a gazdát, a gépeket, ezért tűnik úgy, hogy elhanyagoltak egyes gyümölcsösök, akadnak olyan parcellák, melyeken derékig ér a gyom – mondja Gulyás Oldal Nándor szakmérnök, egyébként maga is gyümölcstermelő, miközben a hajdújárás körüli alma- és szilvaültetvényeket meg őszibarackosokat próbáljuk megközelíteni, annak árán is, hogy a homokba süllyed a terepjáró. – Az esővel párosult alacsony hőmérséklet kedvezett a varasodás terjedésének és az őszibarack tafrínás levélfodrosodása megjelenésének. Akadnak termelők, akik még most is vegyszereznek levélfodrosodás ellen, de a kemizálás kidobott pénz, mert a fertőzés lezárult, a károsodott levelek lehullnak. A lisztharmat-fertőzés viszont továbbra is fennáll, de a különböző betegségeket „közvetítő” levéltetvek megjelenését, illetve szaporodását sem téveszthetjük szem elől. A talajban elegendő nedvesség van, ez hozzájárul az új hajtások erőteljes növekedéséhez, a levéltetvek a zsenge leveleken telepszenek meg, szívogatásukkal akár életképtelenné téve azokat, ezért kell mielőbb elvégezni a permetezést.
– A gyümölcsösökben leginkább mechanikai úton, tehát tárcsázással vagy forgókapával történik a gyomirtás, így a talajba forgatott gyomok egy szerényebb zöldtrágyázással is fölérnek?
– Ha nem száradtak el, ha nem hoztak magot, akkor igen, de ha zöldtrágyázásra gondol a gazda, akkor inkább pl. szöszös-bükkönyt vessen a fasorokba, mint gyomnövényekkel pótolja a tápfenntartást. Most van egyébként a nitrogén kijuttatásának ideje is.
– Fölmérhető-e, hogy az esőzések, a sok nedvesség következtében károsodtak-e a gyümölcsösök, milyen termésre van kilátás?
– Túl korai becslésekbe bocsátkozni, a buja lombozat között megbújik még a galambtojás nagyságú alma, a fa most végzi el a természetes önritkítást, de ezt beavatkozással is elősegíthetjük, alkalmazzák is gazdáink a hullásserkentő szereket, amivel részben szabályozhatjuk a termésszintet. Kell is szabályoznunk, nehogy túlterhelje magát egyes években a gyümölcsfa, a másik évben pedig úgymond „pihenve” alig adjon termést. Egyébként a termésritkításnak agyfajta piacszabályozó szerepe is lehet, tehát optimalizálja a hozamot, százalékban kifejezve több extra minőségű és első osztályú almát szüretelhetünk, mert jóformán csak erre van igény. Beszűkült a hazai piac, sok termelő, így én sem tudtam értékesíteni az egyébként jó minőségű termés egy részét, így az visszakerült a termőterületre – trágyaként. Piacot csakis ellenőrzött körülmények között megtermelt, csúcsminőségű gyümölccsel szerezhetünk, illetve tarthatunk meg, miközben az ár sem mellékes.
– Elmúlt az az időszak, amikor a gazda csupán tapasztalatára alapozva egyedül végezhette el a növényvédelmet. Megváltozott a termesztési technológia, gyökeres változások mentek végbe a növényvédelemben is…
– Az idősebb gyümölcstermelő gazdák még emlékeznek rá, hogy a mindössze néhány réz- és kénalapú gombaölő meg 1-2 rovarölő szer közül könnyen választhattak, míg napjainkban a hatóanyag határozza meg a felhasználás célját. Megtörténik, hogy azonos hatóanyagot tartalmaz akár 8-10 név alatt futó gombaölő vagy rovarölő szer, s ha csak a megnevezés alapján választ a termelő, az egyoldalú használat rezisztenciát vált ki, ezért figyeljünk a hatóanyagra. Az eredményes termelésben, így a növényvédelemben is, egyre fontosabb szerepe van a tanácsadásnak, a tanácsadó szolgálatok működésének. Valamennyi EU-s országban kifogástalanul működik a tanácsadó szolgálat, miért ne követnénk mi is a jó példát…
– Ez serkentette a homokvidék szakmérnökeit, gyümölcstermelő, illetve növényvédő szakembereket, hogy a hajdújárási Golden Fruct szövetkezet keretében tanácsadó szolgálatot alakítsanak?
– Nemcsak szakmérnökök, hanem gyümölcstermelők is vagyunk egy személyben, de lehet fordítva is mondani, tehát azonos gondokkal küzdünk, mint termelőtársaink, vagyis az értékesítés mellett fontos számunkra a kifogástalan minőségű gyümölcs előállítása is. Meggyőződésem szerint az egyre igényesebb orosz piac akár távlatát is jelentheti gyümölcstermelésünknek, csakhogy ez már a hazaitól, de még az EU-tól is eltérő növényvédelmet követel, ami tavaly kellemetlen helyzetbe hozta a kiszállító szerbiai gyümölcstermelőket. Öt szakmérnök alkotja a Golden Fruct szaktanácsadó szolgálatát, egyelőre ingyenes általános növényvédelmi javaslatokkal szolgálunk, s az előírásokon felül azoknak a szereknek a használatát tudjuk ajánlani, amelyek nem jelentenek majd akadályt az esetleges export előtt.
– Mennyire szigorú, milyen termelési és növényvédelmi követelményeket támaszt az orosz piac, illetve az ottani előírások?
– Nem minden esetben szigorról, hanem az előírások különbözőségéről van szó. A tiltólistán szerepel néhány olyan szer, melyek használata nálunk is, de az EU-ban is engedélyezett. Az EU gyümölcstermelői pl. a Captant akár tízszer is alkalmazhatják egy-egy termelési ciklusban, de az orosz piacra kerülő almát legfeljebb egy (!) alkalommal kemizálhatják ezzel a szerrel. Az egyik EU-s országban babaételben mutatták ki a Captan szermaradványát, ami egyértelműen az almából eredt, s ez is elegendő volt a szigorításhoz. Ha jelen akarunk lenni az orosz piacon, márpedig ott a helyünk, akkor be kell tartanunk az előírásokat, a minőséget szavatoló tanúsítvánnyal kell kísérnünk a terményt. Ugyanis olyan korszerű laboratóriumokban történik a minták ellenőrzése, ahol a termésből kimutatják a tápanyag-ellátottságot, milyen szerekkel történt a tápfenntartás, a növényvédelem, az esetleges szermaradványok szintje, tehát nem kerülhetjük meg az előírásokat. Tanácsadó szolgálatunk ezt is tudatosítani szeretné a gyümölcstermelő gazdákban.
– Maradjunk csak a növényvédelemnél. Annak eredményességét meghatározza az előrejelzés…
