A címben föltett kérdésre válaszolva két félreértést azonnal el kell oszlatni. A szakember, dr. Berényi János szavaival mondva attól még nem válik biotermékké valami, mert természetes úton, permetezés és műtrágyázás nélkül is megterem, de nem is attól lesz azzá, hogy megfelel a szigorú minőségi elvárásoknak. A rothadt, kukacos meggy is lehet biotermék
Organikus termesztésű meggyé akkor válhat majd a feketicsi meggy, ha elnyeri a megfelelő országos szervtől az erre vonatkozó tanúsítványt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a terméket – ellenőrzött módon – az organikus (vagy más néven a biotermesztés) szabályai szerint állítják elő, a szintetikus növényvédő szerek, rovarirtók és műtrágyák használatának mellőzésével. Az ellenőrzés tehát fönnáll, de az nem a minőségre, hanem a termelés módjára vonatkozik.
A VII. Bácsfeketehegyi Meggynapok szombaton, június 12-én megtartott szakelőadásának a témája a feketicsi meggy organikus termesztésének a lehetősége vol. Dr. Berényi János, az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet petrőci részlegének igazgatója a biogazdálkodásról értekezett, a később kialakult beszélgetés során dr. Apostol János, az Érdi Kertészeti és Gyümölcstermesztési Kutató Intézet meggynemesítő szakértője pedig a tájjellegű termékkel kapcsolatos aktuális kérdésekre tért ki. A két neves szakember jelenlétében hasznos eszmecsere alakult ki az érdeklődő termelők között.
A feketicsi meggyet a hetvenes években még vagonszámra szállították külföldre. Ezt a hagyományt szeretnék fölújítani Bácsfeketehegyen. Berényi János arról beszélt, hogy a piaci esélyeket jelentősen megnövelné, ha organikus termékként árusítanák a feketicsi meggyet. „Ezzel, valamint a fajta- és a földrajzi eredet elismerésével egy olyan marketingelem birtokába jutnának, amely jó alapot jelentene az induláshoz” – mondta.
A piac elvárásait is ki kell azonban elégíteni, ami három kemény feltétel megteremtését követeli a termelőtől: a kedvező ár és a megfelelő minőség szavatolását, valamint a követelt mennyiség előállítását. Főként az utóbbival lehetnek gondok, hiszen szétszórt módon folyik a termelés, van ahol csak néhány fa áll rendelkezésre, de működnek már a feketicsi meggyre alapozó komoly és sikeres vállalkozások is. A petrőci részlegigazgató éppen ezért a szerveződést, egy érdekvédelmi szövetség létrehozását ajánlotta a bácsfeketehegyi meggygazdáknak. Ha komolyan gondolják, akkor túl kell lépniük a lelkesedésen alapuló amatörizmuson, a terv megvalósítása, hogy újból hírnevet és piacot szerezzenek a terméküknek, már komoly szaktudást és szervezettséget igényel.
Az idei terméssel nem lehet dicsekedni
A bácsfeketehegyi termelők fölszólalásaiból is az derült ki, hogy sokan elégedetlenek az eddigi eredményekkel. Két évvel ezelőtt a helyi Gazdakör kezdeményezésére elindították a fajtaelismertetés folyamatát, ez azonban egy ötéves hosszú procedúra. Berényi János elmondta, hogy ez a szaporítóanyag, vagyis a facsemeték termesztése miatt fontos, az organikus termesztésnek nem függvénye, amibe akár már holnap is belevághatnak. „Amennyiben igénylik – vetette közbe – szerény honorárium fejében egy hónap alatt elintézem az állami szervnél a nyilvántartásba vételt.” Az anyagiakra rátérve Apostol János szintén úgy nyilatkozott, hogy érdi intézete egy határon átnyúló pályázat esetén biztosan partnere lenne egy itteni vállalkozásnak.
A lehetőség tehát adott és ötletekből sincs hiány. A megvalósítás területén kell előrelépni, s ez elsősorban a termelők dolga. Ezt Bácsi Gábor, Kishegyes község mezőgazdasági felelőse a következő szavakkal összegezte:
– Döntsük már el, hogy akarjuk vagy nem akarjuk! Ha meglesz hozzá a kritikus tömeg – ahogyan mondják –, akkor végre el lehet kezdeni.
Miért nem termett a meggy?
Dr. Apostol János Dr. Apostol János magyarországi meggynemesítő szerint a kedvezőtlen időjárás hibáztatható az idei gyenge meggytermésért. A hűvös, csapadékos környezetben fertőz igazán a monília, minek következtében a növény ledobja a virágot. Ugyanezen időjárási körülmények miatt maradt el az idén a rovarporzás is. A szakember véleménye szerint a feketicsi meggy fái között is bizonyára vannak öntermékenyítésre képes növények, amelyek most is gazdagabb termést hoztak. Azt javasolta a Gazdakör tagjainak, hogy járják körbe a települést, és jelöljék meg ezeket a fákat. A későbbiekben ezeket használhatnák szaporításra. Veszélyeztetik-e a génmódosított növénykultúrák a biotermesztést? A növény számára gyakorlatilag nincs különbség aközött a nitrogénmolekula között, amit szerves trágyából vagy amit műtrágyából szív föl, mondta Berényi János kérdésünkre, ami arra vonatkozott, hogy igazak-e azok az állítások, amelyek a biogazdálkodás tönkremeneteléről beszélnek ott, ahol termeszteni kezdik a GMO növénykultúrákat. Ugyanez a helyzet a génmódosított termékekkel is. Akik határozottan elutasítják ezeknek az élelmiszereknek a termesztését és fogyasztását, azok ezt erkölcsi megfontolásból teszik – mondta a Újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet petrőci részlegének az igazgatója, majd hozzátette, sokak számára a biotermesztés egyfajta vallásként, életfilozófiaként is felfogható, s akik ezen a módon közelítik meg a kérdést, azok akkor sem fogadnák el a génmódosított termékeket, ha azokról minden kétséget kizáróan bebizonyosodna, hogy veszélytelenek az egészségre. A témához hozzászólva Apostol János kifejtette, hogy a GMO termékekkel kapcsolatban még mindig a kérdőjelnél tartunk, azt sem sikerült eddig kétségbevonhatatlanul bebizonyítani, hogy az egészségre károsak volnának, de az ellenkezőjét sem. Mindenesetre a biotermékekre nézve addig sincs okunk az aggódásra, amíg a tudomány nem ad egyértelmű választ erre a kérdésre, mert az organikus termelésbe – amit szigorúan szabályoznak és ellenőriznek – nem kerülhetnek be a génmódosított szervezetek. |
