2024. szeptember 29., vasárnap

A karalábé

Nyersen kitűnő C-vitamin-forrás

A káposztafélék közül a legtöbb C-vitamint a brokkoli tartalmazza, a második helyen pedig – megelőzve a fejes, a vörös és kelkáposztát – a karalábé szerepel. A karalábéból ugyanakkor évente nagyon keveset fogyasztunk, és azt is zömmel késő tavasztól késő őszig, noha jól tárolható.

Nyersen ropogtatva a legfinomabb, az igazi ízt adja, de főve is ízletes levesben. Salátának is kitűnő, bár kevesen fogyasztják így. Főzelék is készíthető belőle.

Még vethető, palántálható

A kakarábé másodvetésben is termeszthető. Másodvetésben – aszály idején – öntözve nevelhető. Az őszi szedéshez júliusban vethető. Ebből a vetésből október–novemberben szedhető a zsenge termés. Télire is tárolható még a hűtőn kívül is, homokba ágyazott gyökérrel.

A kora tavaszi ültetésből, illetve palántálásból már most friss karalábét fogyaszthatunk. A tavaszi vetés gyengébb palántái mostanra megerősödtek, ezeket is szétültethetjük. Ezek augusztus–szeptemberben érnek be.

Általában elő- és utóveteményként termesztik a karalábét. A bab és a borsó után augusztusig ültethető a rövid tenyészidejű fajta. Lehetőleg ne tegyük árnyékos helyre, mert ott inkább a lombját neveli a növény, és csak kis gumókat fejleszt.

Egyébként a gumó mérete is – akárcsak a levelek alakja és színe – szintén fajtatulajdonság. Persze az ismertetőkben megadott méretek csak a megfelelő tápanyagellátással és vízadaggal érhetők el.

Ha az előnevelt palántákat ültetik szét, akkor a 30×25 centis sor- és tőtávolságban fejlődnek a legjobban.

Megvastagodott szárát esszük

A káposztafélék között a karalábé az egyedüli, aminek a föld fölötti megvastagodott szárát, azaz a föld feletti gumóját fogyasztjuk. A növények a gumót már az első évben kifejlesztik, és ha nem szedjük fel őket, a téli hideg hatására a következő évben is hoznak virágot, utána pedig termést is, de ez már nem olyan jó minőségű, mint az előző évi.

A gumó színe a fajtától függőn lehet zöldesfehér, illetve kékeslila, és annak megfelelően a lomb színe is eltérő. A zöldeknek a lombja sárgás vagy szürkészöld, amíg a sötétebb gumókhoz tartozó levelek erei, illetve a levélnyelek kékek, kékeszöldek.

A fajtától függően a karalábé leveleinek a nagysága, alakja, a levelek szélének karéjozottsága, levélnyelének hossza, a gumók alakja is különbözhet.

A karalábé jól tűri a hideget, igazán jól azonban 18-20 fokon fejlődik. A növények nagyon sekélyen gyökeresednek, ezért nagyon figyelmesen kell ültetni, majd kapálni is. Helyesebb, ha kézzel gyomláljuk a sorokat.

A karalábé rendszeres öntözést kíván, ha nem kap elegendő vizet a növény, akkor a gumó durva szövetű lesz, az egyenetlen vízellátás hatásra pedig felreped.

Akinek van pincéje vagy nagyobb kamrája, annak érdemes a karalábé tárolásával próbálkozni. Homokba állítva jól tárolhatók a gumók.

Ehhez előbb a lombot vágjuk le, és a tárolás alatt kifejlődött leveleket is törjük le télen, különben összetöpped a gumó.