A káposztafélék közül a legtöbb C-vitamint a brokkoli tartalmazza, a második helyen pedig – megelőzve a fejes, a vörös és kelkáposztát – a karalábé szerepel. A karalábéból ugyanakkor évente nagyon keveset fogyasztunk, és azt is zömmel késő tavasztól késő őszig, noha jól tárolható.
Nyersen ropogtatva a legfinomabb, az igazi ízt adja, de főve is ízletes levesben. Salátának is kitűnő, bár kevesen fogyasztják így. Főzelék is készíthető belőle.
Még vethető, palántálható
A kakarábé másodvetésben is termeszthető. Másodvetésben – aszály idején – öntözve nevelhető. Az őszi szedéshez júliusban vethető. Ebből a vetésből október–novemberben szedhető a zsenge termés. Télire is tárolható még a hűtőn kívül is, homokba ágyazott gyökérrel.
A kora tavaszi ültetésből, illetve palántálásból már most friss karalábét fogyaszthatunk. A tavaszi vetés gyengébb palántái mostanra megerősödtek, ezeket is szétültethetjük. Ezek augusztus–szeptemberben érnek be.
Általában elő- és utóveteményként termesztik a karalábét. A bab és a borsó után augusztusig ültethető a rövid tenyészidejű fajta. Lehetőleg ne tegyük árnyékos helyre, mert ott inkább a lombját neveli a növény, és csak kis gumókat fejleszt.
Egyébként a gumó mérete is – akárcsak a levelek alakja és színe – szintén fajtatulajdonság. Persze az ismertetőkben megadott méretek csak a megfelelő tápanyagellátással és vízadaggal érhetők el.
Ha az előnevelt palántákat ültetik szét, akkor a 30×25 centis sor- és tőtávolságban fejlődnek a legjobban.
Megvastagodott szárát esszük
A káposztafélék között a karalábé az egyedüli, aminek a föld fölötti megvastagodott szárát, azaz a föld feletti gumóját fogyasztjuk. A növények a gumót már az első évben kifejlesztik, és ha nem szedjük fel őket, a téli hideg hatására a következő évben is hoznak virágot, utána pedig termést is, de ez már nem olyan jó minőségű, mint az előző évi.
A gumó színe a fajtától függőn lehet zöldesfehér, illetve kékeslila, és annak megfelelően a lomb színe is eltérő. A zöldeknek a lombja sárgás vagy szürkészöld, amíg a sötétebb gumókhoz tartozó levelek erei, illetve a levélnyelek kékek, kékeszöldek.
A fajtától függően a karalábé leveleinek a nagysága, alakja, a levelek szélének karéjozottsága, levélnyelének hossza, a gumók alakja is különbözhet.
A karalábé jól tűri a hideget, igazán jól azonban 18-20 fokon fejlődik. A növények nagyon sekélyen gyökeresednek, ezért nagyon figyelmesen kell ültetni, majd kapálni is. Helyesebb, ha kézzel gyomláljuk a sorokat.
A karalábé rendszeres öntözést kíván, ha nem kap elegendő vizet a növény, akkor a gumó durva szövetű lesz, az egyenetlen vízellátás hatásra pedig felreped.
Akinek van pincéje vagy nagyobb kamrája, annak érdemes a karalábé tárolásával próbálkozni. Homokba állítva jól tárolhatók a gumók.
Ehhez előbb a lombot vágjuk le, és a tárolás alatt kifejlődött leveleket is törjük le télen, különben összetöpped a gumó.
