Nemcsak a szerbiai mez őgazdaság marad le egyre vészesebben az EU tagállamainak a mezőgazdasága mögött, az Európai Unió is mindinkább háttérbe szorul a világ nagy agrárrégióinak a versenyében. Az óriási ütemben fejlődő Brazília, Oroszország, India és Kína, azaz összefoglaló nevükön BRIC-országok nemcsak gazdasági, hanem mezőgazdasági téren is elsőségre törnek. Ezt erősítette meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legutóbbi, egy hónappal ezelőtt publikált hosszú távú előrejelzése is.
A 2019-re szóló prognózis szerint a mezőgazdasági termelésbővülés várhatóan Brazíliában növekszik majd a legnagyobb mértékben a következő évtizedben: nem kevesebb, mint 40 százalékkal! Oroszországban 26 százalék, Ukrajnában 29 százalék, Kínában 26 százalék, Indiában 21 százalék körüli lesz a növekedés. Ezzel szemben az Európai Unióban mindössze 4 százalékos bővülés várható.
Európa, úgy látszik, már csak öreges léptekkel képes futni ebben a versenyben, miközben az óriási lehetőségekkel rendelkező kontinensnyi méretű BRIC-országok fiatalos gyorsasággal haladnak előre. Brazíliában ott vannak a mezőgazdasági művelés alá helyezhető amazonasi őserdők, Oroszországban is újbóli megművelésre várnak a rendszerváltás óta elhanyagolt hatalmas kelet-európai és szibériai pusztaságok, de a terméseredmények tekintetében is hatalmasat fejlődhetnek ezek az államok. Európa, különösen Nyugat-Európa viszont lehetőségei határához ért, ebből következik a 4 százalék alatt maradó szerény növekedési prognózis.
Más kérdés, hogy az őserdők elpusztítása és a nyugati mintájú, ipari tömegtermelésre törekvő mezőgazdaság milyen fölmérhetetlen környezetterheléssel jár, ez azonban nem változtat a tényen, hogy a BRIC-országok jóval nagyobb bővülési lehetőségekkel rendelkeznek az öreg kontinensnél.
Az említett országok már most is meghatározó játékosai az agrártermékek piacának. Ezt igazolták a két héttel ezelőtti események, amikor a gyengébb orosz búzatermés hírére egyik napról a másikra 13 havi csúcsra szökkent a chicagói tőzsdén a kenyérgabona ára. Oroszország 10 évvel ezelőtt még jelentéktelen búzaexportőrnek számított, ma viszont az a legfőbb gondja, hogy miként építse ki minél előbb az infrastruktúráját, Fekete-tengeri kikötői ugyanis „csak” évi 18 millió tonna gabona kiszállítását teszik számára lehetővé. (Az idei szerbiai búzatermést a derűlátók 1,7 millió tonnára becsülik.) Kínában az idén várhatóan 115 millió tonna kenyérgabonát takarítanak be, Oroszországban pedig 85 millió tonnát.
Hol áll Szerbia ebben a kíméletlen piaci versenyben? Ha az előbb Európára azt mondtuk, hogy öregesen lépked, hát akkor a szerbiai agráriumra azt kell mondanunk, hogy vénember módjára araszol. Így pedig nehéz lesz Európát utolérni! Néhány elgondolkodtató adat ezzel kapcsolatban: nálunk egy földműves átlagosan 18 fogyasztót lát el élelemmel, Németországban 150-et. A nyolc év alatt, amióta az EU meghatározta ezt a kvótát, egyetlen alkalommal sem sikerül teljesítenünk a 8700 tonna marhahús kiszállítását. Igaz, a múlt évben volt egy a médiában hatalmas sikerként bemutatott eredményünk is: (a sor legvégén) sikerült bekerülnünk a világ 10 legnagyobb kukoricaexportőre közé. Valójában ez az adat is a szegénységi bizonyítványunkhoz tartozik: azért szállíthatunk ki ennyi kukoricát, mert a tönk szélére juttattuk a mezőgazdaság húzóerejét, az állattenyésztést. Fejlett állattenyésztés nélkül pedig nem is reménykedhetünk a fölzárkózásban.
A BRIC-országok – Brazília, Oroszország, India és Kína – nemcsak a mezőgazdasági termelésnövekedésben számítanak éllovasnak, hanem a gazdasági fejlődés üteme tekintetében is. A Goldman Sachs globális pénzügyi befektetési csoport egyik előrejelzésében úgy vélekedik, hogy 2050-re a BRIC-országok a világ legerősebb gazdaságai között lesznek. E prognózis szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) értékében negyven év múlva – kétszeresen akkora jövedelemmel – Kína már messze megelőzi a trónusról letaszított, a második helyért Indiával versengő Egyesült Államokat. A jelenlegi második helyezett Japán, Indonézia után a nyolcadik helyre csúszik vissza, előttük a sorban a másik két BRIC-ország és Mexikó áll majd a sokak által vitatott előrejelzés szerint. |
