A köztársasági Állategészségügyi Igazgatóság Felügyelősége mintegy kilencven tonna húst vont ki a forgalomból az év eleje óta. A nyers húson kívül további 63,5 tonna húsfeldolgozó-ipari terméknek, 14 803 liter tejnek, 18 968 liter tejipari terméknek, több mint 265 ezer tojásnak, csaknem 35 tonna halhúsnak és 44 tonna halhústerméknek, 2,5 tonna méznek, továbbá majdnem 26 tonna egyéb állati eredetű élelmiszer-ipari terméknek kellett eltűnnie a hentesek, boltok polcairól. A felügyelőség összesen 21 865 ellenőrzést végzett.
Az addig eladásra váró termékek döntő többségét organoleptikus, azaz érzékszervekkel észlelhető elváltozások miatt kellett visszavonni (színelváltozások, szagok, ízek módosulásai miatt). Persze, gyakori probléma volt még az árudeklaráció és más, az adott termék származását, jellemzőit, szavatossági idejét alátámasztó szükséges dokumentumok hiánya is.
Szintén a statisztikai adatok mutatják, hogy az országban a leggyakoribbak a hús- és tejtermékek okozta ételmérgezések (az előbbi az esetek 38, az utóbbi pedig 23 százalékában jellemző), a „népszerűségi“ sorrendben ezeket az édességek (sütemények, fagylaltok) követik, az ételmérgezések 16 százalékával. Hogy hogyan lehet megelőzni az efféle nemkívánatos eseteket? Félő, hogy erre is azt a választ kell adnunk, mint megannyi más problémára – mélyebben a pénztárcánkba kell nyúlnunk. Az általános pénzhiány miatt Szerbiában ugyanis igen népszerűvé vált, hogy az igen romlandónak számító termékeket, mint amilyen a hús is, a piacon szerzik be az emberek, a lényeg, hogy ily módon is megtakarítsanak néhány dinárt. A szakemberek azt ajánlják, vásárlási helyként kizárólag boltokat, bevásárlóközpontokat válasszunk, ahol a megfelelő módon tárolják a kínált élelmiszereket. A piacokon pedig csak azokon a helyeken vegyünk húst, tejtermékeket, ahol megfelelően hűtik azokat, de még ilyen esetben is győződjünk meg arról, hogy, egyrészt, el van-e látva megfelelő deklarációval a termék, azon fel van-e tüntetve minden szükséges adat (a termék megnevezése, a gyártó neve, a gyártó és forgalmazó helye, a termék összetevői, szavatossági ideje), s hogy magának a terméknek a színével, szagával minden rendben van-e. A hasonló elővigyázatosság jól jön a boltokban is.
Sosem tanácsos indokolatlanul nagy árleszállítások akciós áron kínált termékeit vásárolni, különösen igaz ez az élelmiszerárukra – figyelmeztetnek a felügyelőségnél.
A fentebb említett ételmérgezések számát szinte lehetetlen megtippelni, sok esetben ugyanis csak kisebb mérgezésről van szó, melyen orvosi beavatkozás nélkül esik át a szenvedő alany, a metabolizmus rendjének felbomlásával, kisebb lázzal, hányingerrel, mely egy idő után egyszerűen elmúlik. A statisztika csak a komolyabb esetekről tud.
Hogy mennyire „bűnhődnek“ a potenciális kórokozásért a szabálysértők? A felügyelőség 200 ezer és 3 millió dinár közötti büntetést szabhat ki az effajta gazdasági kihágásokért, csak egyelőre azt nem lehet tudni, hogy kit büntettek meg eddig
