Az új évben még több terv és kihívás vár ránk. Fogadalmaink megvalósításának kezdete előtt barangoljunk még a nagyvilágban. Világűrben is alkalmazható technológiát már láttunk, térjünk vissza a földre. Mexikó és Brazília találékony termelőinek számunkra is elérhető megoldásait ismertetjük. Kezdjük az eléggé ismeretlen, távoli Mexikóval.
Hogyan termelnek Mexikóban?
Mexikó számottevő sivatagos területét a kaktuszok uralják. Ettől eltekintve fejlett a mezőgazdasága. Számos exportcikket termel: gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt. Kávétermelésben a negyedik, cukornádtermesztésben pedig a világranglista ötödik helyén áll. Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki. Említésre méltó az olmék, azték és a maja civilizáció. A maja és azték civilizáció fejlett mezőgazdasággal rendelkezett. Ismerték a hidropóniás termesztést is. Az eléggé rossz minőségű nagy földterületek gondolkodásra, majd cselekvésre késztették a mexikói termelőket. Különböző hatékony és egyszerű hidropóniás módszerekkel termelnek.
Mexikó nevezetes a jamgyökér (yamgyökér vagy jamszgyökér) termesztéséről is. Bizonyos kultúrákban, Nyugat-Afrikában és Új-Guineában a jamgyökér a legfontosabb termény, és a bonyolult szertartások középpontjában áll. A jamgyökér vastag gumójából minden évben karcsú, lágy szárú, leveles, kúszó hajtások fejlődnek. A jamgyökérnemzetség több száz faja ismert. Megjelenésük és ízük nagyon változatos. Édes, kesernyés vagy íztelen belsejük színe a fehértől a sárgáig, rózsaszínig és bíborig változó. A jamgyökér keményítős zöldségnövény, legtöbbször főzve, pürésítve vagy a burgonyához hasonlóan sütve fogyasztják. Különböző formában már nálunk is beszerezhetők a mexikói jamgyökér (Dioscorea Villosa) -készítmények. A tradicionális gyógyításban régóta használják a női nemi zavarokra, és hatásos a csontritkulás kezelésére. A mexikói jamgyökér gazdag béta-karotinban, és egy olyan vegyületben, amely fontos szerepet játszik több hormon előállításában is. Ha be tudunk szerezni szaporítóanyagot, akár kertben is termeszthetünk jamgyökérgumókat. Évelő, lágy szárú növény. Sok fényt és magas hőmérsékletet, csapadékos, párás klímát kíván. Laza, mély rétegű, középkötött, tápanyagban gazdag talajon érzi jól magát. Apró, 0,5–1 cm nagyságú gumócskáival szaporíthatjuk. Tavasszal 100×100 cm-re, 6-8 cm mélyen, szélesebb fészkekbe ötösével ültetjük. Négytől hat hét alatt hajt ki, amikor a talaj hőmérséklete 16–20 °C-ra melegedett. Nagy páratartalom esetén naponta 15–25 cm-es hajtást is növeszt. A felfutó támasz kialakításán kívül különösebb ápolást nem igényel. Bunkós termését ősszel, óvatosan, ásóval, szedjük fel, mert könnyen eltörik. Egy-egy jól fejlett gumója több kilogrammos is lehet. Napon, levegőn kissé megszárítva kamrában vagy más fagymentes helyen tarthatjuk. Föld alatti gumótermése keményítőben nagyon gazdag. A világ számos országában a burgonyát helyettesíti. Lisztet készítenek belőle, melyből ízletes és tápláló tésztát, süteményt és kenyeret sütnek.
Térjünk vissza a hidropóniás termesztésre. Mexikóban a hagyományosnak tekinthető, csöves, csörgedeztető és az úsztatós rendszert alkalmazzák. Főleg saláta, spenót és egyéb leveles zöldségfélék, valamint virágok intenzív termesztésére használják a már jól bevált módszereket.
Spanyol szabadalom alapján alkalmazzák az N.G.S. cég által kifejlesztett technológiát. Erős polietilén fóliából többszintes csatorna kialakításával egy hatékony recirkulációs rendszert tudnak működtetni. Csöpögtetőn keresztül a gyökér könnyen hozzájut a tápanyagokhoz, de a levegőztetés is megoldott. Érdekessége a módszernek, hogy szinte minden hidropóniával termeszthető növény számára alkalmazható. Nagyban termesztenek földiepret, paradicsomot, paprikát, sőt még sárgadinnyét is. Elhelyezhető a földön, de különböző magasságokban a föld felett is. A sok derékfájós, olcsó munkaerőre is gondolnak. Nem kell a termésért lehajolni, begyűjtése sokkal gazdaságosabb.
Az egyszerűbb konténeres módszerrel uborkát, paradicsomot, paprikát és virágokat is termesztenek. Termesztőközegnek minden könnyen beszerezhető anyagot felhasználnak. Ezek: tőzeg, kókuszrost, fűrészpor, perlit, agyagkavics és keverékük. A tápközeges eljárások többsége elfolyós rendszerű, és csak ott alkalmazzák, ahol még nem volt elég támogatás a modernebb N.G.S. technológiára.
Amit Mexikótól tanulhatunk, az a termesztési technológia gyakorlati oktatása. A jelentkezők előadásokon vesznek részt, a fóliasátrakban pedig megismerkedhetnek a termesztés gyakorlati részével. Ebben is messze lemaradtunk, ugyanis beérjük mások tapasztalatainak bemutatásával.
Brazília, az esőerdők birodalma
Lehetséges, hogy a nagy fairtások következtében nem sokáig beszélhetünk az esőerdőkről, de maradjunk egyelőre a termesztés mellett. Brazília a világon a legnagyobb kávé-, cukornád-, narancs- és banántermelő. Szója-, kakaó- és marhahústermelésben a második helyen áll, valamint a negyedik legnagyobb dohánytermelő. Brazília szarvasmarha-tenyésztése 171 millió fő, míg sertéstenyésztése 30 millió fő. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelem 10%-át adja. Ami érdekes, hogy a földterület 80%-a a lakosság 5%-nak a kezében van. Brazília a gazdagok és a szélsőségesen szegények országa. Minden eszközt felhasználnak a növénytermesztés serkentésére. A klasszikus módszerek alkalmazása már nagyban elterjedt, főleg a leveleszöldség- és a virágtermesztésben. A csatornás módszerek különböző egyszerű változatait használják. Munkaigényes a termés leszedés, ezért itt is felemelték a csatornákat. Főleg földiepret és leveles zöldségeket termesztenek a föld felett 80–100 cm-es magasságban. Mivel kitartóan vágják a fákat, sok a fűrészpor és fahulladék. Ezt gazdaságosan felhasználják termesztőközegnek. Egyszerű házi gyártmányú műanyag zsákokba rakják a fahulladékot, és máris megtörtént a rossz minőségű földtől való elszakadás. Ezzel a módszerrel a megszokott paradicsom és paprika mellet, még áfonyát is termesztenek. Az időjárás kedvező, így a szabadban is lehet termeszteni, még fóliasátor sem kell. Ahol mégis kialakítanak egy kis árnyékolást, ott is teljesen nyitott a fóliasátor oldala, biztosítva a szellőzést. Ha figyelembe vesszük a globális felmelegedést, lehet, hogy nekünk is ilyen irányban kell majd gondolkodnunk.
Érdekességként meg kell említeni az aquapóniás termesztést, mely igen fejlett Brazíliában. A haltenyésztés és a növénytermesztés hasznos és gazdaságos ötvözéséből jött létre az aquapónia. Főleg leveles zöldségek termesztése során alkalmazzák ezt a módszert, de Brazília itt nem állt meg. Gyógynövényeket és paradicsomot is termesztenek aquapóniás rendszerben. Ettől gazdaságosabb haltenyésztést el sem lehetne képzelni. Az egész rendszer felépítése megoldható házi eszközökkel, mondhatnánk a fészerben található anyagokból. Az üzemeltetőtartályok főképpen műanyagból készülnek, de bármilyen anyagból elképzelhetők. Akár a földbe ásott, fóliával bélelt nagyobb gödör is megfelel a célnak. Halastavak, folyók holt ágain is lehetne úsztatós módszerrel gyógynövényt vagy leveles zöldségnövényeket termeszteni. Adva vannak a lehetőségek, mások már sikerrel alkalmazzák. Rajtunk múlik, hajlandók vagyunk-e tanulni, és alkalmazni a mások által megszerzett tapasztalatokat.
Az organikus hidropóniás termesztést mindkét országban támogatják és segítik. Az erre szakosodott cégek mindent megoldanak. A teljes felszerelés és technológia mellett a tanúsítványt is megszerezheti az organikus termesztésre vállalkozó gazda. Mit mondjunk erre? Talán azt, hogy egyelőre lesz majd vállalkozó cég, amely behozza Mexikóból vagy Brazíliából az organikus termékeket, amíg nálunk ez a hidropóniás termesztési technológia törvény által nincs elismerve.
