A bruttó érték megteremtésében 69,5 százalékban vett részt a növénytermesztés és csak 30,5 százalékban a „mezőgazdaság nehézipara”, az állattenyésztés. Ez a nemzetközi viszonylatban is rendkívül kedvezőtlen arány a szerbiai agrárágazat rossz helyzetére vet fényt, azt jelzi ugyanis, hogy a piacon uralkodó bizonytalanság és áraránytalanságok miatt a legtöbb gazda visszavonult a legegyszerűbb, kevesebb befektetést igénylő gazdálkodási formába, a növénytermesztésbe. Magyarán ez a kedvezőtlen arány a mezőgazdaságban uralkodó hosszú válság egyértelmű jele.
Vojislav Stanković, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársaszerint stabil és fejlett állattenyésztés nélkül a mezőgazdaságban tervezett reformintézkedések nem hozhatnak valódi eredményeket. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai alapján 2009-ben a szerbiai állattenyésztés megtermelt összértéke 1 milliárd 675 millió dollár volt. A marhatenyésztés részesedése ebben 781, a sertéstenyésztésé 578, a baromfitenyésztésé 214, juhtenyésztésé 98, a méhészeté pedig 5 millió dollár.
A szomorú tények arról szólnak, hogy a jelenlegi szerbiai állatállomány fele akkora, mint amekkora a 80-as évek végén volt.
A növénytermesztésben az első helyen, 48,3 százalék részesedéssel és 1 milliárd 843 millió dollár össz jövedelemmel az első helyen a gabonatermesztés áll, a konyhakertészeti termékek 16,5, a gyümölcsészet 15, az ipari növények termesztése pedig 9,5 százalékban vett részt tavaly a növénytermesztés dollárban kifejezett összértékének a megtermelésében.
