Aki azt hiszi, hogy ilyenkor télen nincs munka, nagyon téved. Aki egész évre szólóan gondolkodik, az nem ülhet ölbetett kézzel. A tervezés fázisa januárban kezdődik. Ezen belül is talán a férjemnek köszönhetjük azt, hogy a növény-egészségügyi teendőkkel mi odahaza többet foglalkozunk. A kora tavaszi palántanevelés elengedhetetlen része a megelőzés. A kedvező termesztési feltételek megteremtésére oda kell figyelni.
A férjem már két évtizede naplót vezet annak érdekében, hogy a palántanevelés növény-egészségügyi szempontjait felmérje, tapasztalatai alapján beállítsa, mert csak így lehet sikeres a munka. Mit jelent a kertészetben sikeresnek lenni, azt hogy életerős, zömök és egészséges palántát nevelünk. A későbbi hozamalakulást is ezek a tényezők befolyásolják.
Amint kiderült, hogy biztosítani tudjuk a termesztési föltételeket, a naplónk alapján a termesztéstechnológia beállítása következik. Mikor történik a vetés, melyik fázisokhoz mennyi fényre és hőfokra van szükség?
Ezt követi a kerti szerszámok és a termesztőberendezések fertőtlenítése. Ennek ellenére a termesztés folyamán jól oda kell figyelni, mert az elővigyázatosságunk ellenére is jelentkezhetnek fertőzések. A beteg növényeket el kell szigetelni a többiektől, mert csak így előzhetjük meg a komolyabb gondokat, melyek rövid időn belül a teljes állományt is megfertőzhetik. Ha a körülmények megengedik, friss közegbe ültessünk. A tűzdeléskor leginkább tőzeges közeget használjunk keverve kerti földdel, ezt gőzöléssel fertőtlenítsük, vagy erre a célra alkalmas vegyszeres talajkezelést használjunk. Az ültetés egész időszakában gondoskodnunk kell a növényvédelemről, mert ettől függ a későbbi hozam. A férjem a vegyszeres védelmet is a pontos utasítás alapján végzi, a munka-egészségügyi várakozási időt is betartva, ami a jobb vegyszerek esetében egy nap, aztán fontosnak tartja az ún. „saláta próbát”, a keményebb vegyszerek esetében, megbizonyosodva arról, hogy nincs káros szermaradvány a talajban. Ha kikel a saláta, minden más munkálat folytatható, vethetünk, palántálhatunk. Érdemes így a tervezés fázisában utánajárni és érdeklődni tapasztalt kertészetekben, szakembereknél, hogy a tenyészidőszak során hogyan váltogassuk az egyes hatóanyag-csoportokba tartozó vegyszereket, hogy elkerüljük a kártevők, kórokozók szerrel szembeni ellenállóságának kialakulását. Különbséget kell tenni a vírusos, baktériumos fertőzések és a kártevők között. Ha kártevők támadnak, arra kell ügyelni, hogy a növény leveleinek színét is és fonákját is egyaránt fedje a permetlé. Ha a rovar meghúzódik, mert siettünk, és nem végeztük el pontosan a munkát, néhány napon belül újrakezdhetjük. Tudnunk kell, hogy milyen kártevő támad, és az életmódját is ismernünk kell. A palántaneveléskor, de más növények esetében se ne permetezzünk lankadt levelű, szomjazó növényeket. Figyelmesen – párásítással, a talaj öntözésével el kell érnünk, hogy üde növényzetre kerüljön a permetszer, így minden pórusa nyitva áll a „gyógyszer” befogadására. A fejlődő növényeknél azt is figyelembe kell venni, hogy az új, még éppen kifejlődő, zsenge leveleket nem védi a vegyszer. Általános szabály, hogy 25 fok felett ne permetezzünk, ezért vagy a kora reggeli, vagy a késő délutáni órákat válasszuk a kezeléshez. Talán ide tartozik még az is, hogy a bimbózás, virágzás időszakában el kell kerülni vagy késleltetni kell a permetezést, mert a növényzet „lerúgja” a virágzatot, ami terméskiesést okozhat.
Beszélgessenek odahaza a családban, ismerősökkel ezekről, a témákról, és ne feledjék, a jó tervezés már fél sikert jelent. Természetesen sok pénzt és befektetést igényel mindez, ezért mindenki döntse el, hogy egyedül vállalja-e ezt a csöppet sem egyszerű munkát, vagy a manapság oly divatos palántagyárból rendeli meg a már kész növényeket.
Baráti üdvözlettel
Kertész Katinka
