Jankovics Sándor: Drágán termelünk…
Jankovics Sándor: Európai viszonylatban Vajdaságban a legalacsonyabbak a terményárak – Egy hold bevetéséhez szükséges vetőmagért, az érvényben lévő árak alapján, több mint 550 kg kukorica értékét kell adni – Tóth Rudolf: Néhány héttel ezelőtt is hasonló áron szerezhettük volna be a fejtrágyát, mint most a támogatottat
Rányomja-e bélyegét a tavaszi vetésre, a vetésszerkezet alakulására az alacsony terményár, a feldolgozók érdektelensége a termelés szervezése, az esetleges befektetés iránt? Január derekán csak az bizonyos, hogy Vajdaságban mintegy 1,1 millió hektárt kell bevetni egyebek mellett kukoricával, szójával, cukorrépával stb., de hogy jut-e minden feldolgozónak elegendő nyersanyag, pl. az étolajgyárak tavaly őszi viszonyulása alapján, vitatható. A termelési szerződéskötés is ugyanolyan formaság, mint harminc évvel ezelőtt. Sem biztonságot, sem védelmet nem jelent a saját eszközeit beruházó gazdának, lévén, hogy jobbára a piacgazdálkodás (kegyetlen) szabályai alakítják az árakat, melyek megközelítőleg azonos szinten alakulnak itthon és külföldön is, azzal a megjegyzéssel, hogy a nagyobb földalapú támogatásnak köszönhetően a nyugati farmer előnyben van a szerbiai, a vajdasági termelővel szemben. A visszaszorított árak csak magasabb terméshozamokkal ellensúlyozhatók, de így is nehezen szabadul a gazda az ördögi körből, hiszen a többtermelés nagyobb kínálatot eredményez (láttuk tavaly a búza meg a kukorica esetében is), ami miatt újfent depresszív terményárral kell számolni. A temerini gazdák, párosítva szaktudásukat a kiváló minőségű termőfölddel és az agrártudománnyal, olyan hozamokat jegyeznek, ami az EU-s farmereknek is becsületére válna, szép számban vannak is erőteljesen fejlődő gazdaságok, melyek, erejüket egyesítve, akár a község agráriumának húzóerejévé is válhatnak. Meglehet, hogy ehhez előbb a községben működő tucatnyi földműves-szövetkezet integrációját kellene fontolóra venni, ami alapul szolgálhatna, hogy egyenrangú félként tárgyaljanak a feldolgozókkal. Az óbecsei Agropromet szövetkezet temerini kirendeltségében mintegy 3500 hektáron szervezik a termelést, s ahogy fogalmaznak, a termelők irányában „tiszta lappal” kezdték az új évet.
– A kölcsönös bizalom az együttműködés alapja. A gazda azért köt velünk szerződést, hogy idejében átadott terményéért idejében meg is kapja a pénzt, így megtörténik, hogy esetenként szövetkezetünk a saját eszközeiből tisztázza a számlát – mondja Jankovics Sándor, a kirendeltség vezetője, s kissé elégedetlenül állapítja meg, hogy az étolaj- meg a cukorgyárak, de a szójafeldolgozó sem siet a keretszerződés megkötésével, az idei árak meghatározásával. – Európában Vajdaságban a legalacsonyabbak a terményárak, így többé már a hektáronkénti 6 tonnás búza, a 10 tonnán felüli kukoricatermés vagy a 3–3,5 tonnás szójatermés sem szavatol látványos nyereséget. Jó lenne a termelési ciklus kezdetén ismerni a terményárat, de ha azt szerződésbe is foglalják, a világpiaci árakra hivatkozva nem tartják be, mint megtörtént tavaly a napraforgóval, részben a szójával is.
– Csak az alacsony terményárak jelentenek gondot a gazdálkodónak, a termelésszervezőnek?
– Inkább az áraránytalanság. Drágán termelünk. Nézzük csak a kukoricavetőmagot, melyből olyan választék van, hogy megirigyelhetnek bennünket a fejlett mezőgazdaságú országok is. A vetőmag-forgalmazók azzal keresnek föl bennünket, hogy a tavalyi évhez viszonyítva nem növelték az árakat, persze euróban kifejezve. Így igaz, egy vetési egység, azaz 25 000 szem kukoricamag, ami egy holdba se elegendő, most is, nemesítő intézettől függően 30–40 euró, tehát 3–4000 dinár. Nem is olyan régen 10 kg vetőmagért legfeljebb 170 kg árukukorica értékét fizettük, de emlékszem olyan évre is, amikor mindössze 90–100 kg kukorica árát kellett adnunk, most meg egy hold bevetéséhez szükséges vetőmagért, az érvényben lévő árak alapján, több mint 550 kg kukorica értékét kell adni, ami 10%-a az esetleges jó termésnek is! A következő 10% kemizálásra megy, közel 20%-ot az üzemanyag emészt föl, s csodálkozunk, hogy a veszteség határán termelünk.
– Amikor növekszik a kereslet, így az értékesítési ár is pl. a kukorica vagy a napraforgó esetében, ez a vetésszerkezeten is tükröződik, a kisgazdaságok gyorsan alkalmazkodnak, váltanak, megbontva a vetésforgót…
– Az csak természetes, hogy minél nagyobb jövedelmet szeretnénk megvalósítani egységnyi területen, de nem vagyok híve a „kapkodásnak”, hiszen ha nem tartjuk be a vetésforgót, még jobban elszaporodnak a növényi kártevők és betegségek. Elegendő csak a csócsárolót említeni a búza, vagy az amerikai kukoricabogarat a kukorica monokultúrás termesztésében, a phomopszist a napraforgónál, a cukorrépánál meg a gyökérrothadást. A terméskiesést nem lehet árral pótolni – vallja Tóth Rudolf, aki családi vállalkozásban mintegy 200 hektárt művel, s a vetésszerkezetben a terményártól függetlenül megfelelő arányban oszlik meg a búza, a kukorica, a szója és a cukorrépa, valamint kisebb területen a zöldségnövény. Arra a kérdésre, hogy van-e titka a kimagasló terméshozamoknak, a tekintélyes gazda mosolyogva jegyzi meg: – Aki a szakirodalmat forgatja, kíséri a technológiai és agrotechnikai újításokat és újdonságokat, az jól tudja, hogy a termelési láncból nem hiányozhat egyetlen karika sem, vagyis a jó minőségű és tápanyagban gazdag termőtalajt megfelelően kell művelni, ehhez persze korszerű, üzembiztos gépek szükségesek, rendelkezem is ilyen nyugati erőgépekkel, kapcsolható eszközökkel. Egyre fontosabb az aszálytűrő hibridek megválasztása, majd a hatékony növényvédelem. Mindezt biztosíthatja a gazda öntözéssel, ami persze költségnövekedést jelent, részben még a terméshozamokat leginkább meghatározó időjárás alakulására is hatni tudunk. Azért választottam hivatásul a mezőgazdaságot, bizonyos életformát is jelent ez, hogy ne menjen veszendőbe őseim munkájának eredménye, az értékes tapasztalat. Nem mondom, hogy felhőtlen a gazda élete, de a termőföld legalább biztonságot jelent, s azt is állítom, hogy jövőt. Mert ha nem így lenne, akkor potom áron lehetne földet vásárolni. S még valami: a termőföldet szeretni kell, nem sajnálni a munkát, aminek meglesz eredménye.
– Nem sok idő maradt hátra a tavaszi nagy munkákig, ami a búza fejtrágyázásával kezdődik, s ezzel együtt a befektetés is kezdetét veszi…
– A kormány és a szaktárca első ízben biztosított időben kedvezményes áron a fejtrágyázáshoz szükséges magas nitrogéntartalmú műtrágyát, de korai volt az örömünk, hogy a zsebünkön érezzük a tonnánkénti 5000 dináros támogatást. Néhány héttel ezelőtt is hasonló áron szerezhettük volna be a műtrágyát, mint a támogatottat, de ettől függetlenül, a jó termés reményében, nem vonhatjuk meg a tápanyag-utánpótlást. Azokat a szántókat, melyeken cukorrépát termesztek NPK 8:16:24 kombinációjú műtrágyával javítottam föl, a legtöbb haszonnövényhez pedig az egyre népszerűbb 12%-os nitrogén- és 52%-os foszfortartalmú MAP műtrágyát használom.
– Lehet-e, illetve szabad-e takarékoskodni a műtrágyamennyiségeken?
– Nem szabad és nem is érdemes figyelmen kívül hagyni a tápfenntartást, de lehet takarékoskodni a műtrágyával. Minden parcella tápanyagháztartását talajmintavétellel és elemzéssel ellenőrzöm, és az eredmények alapján történik a műtrágyázás, a megfelelő kombinációjú műtrágya kiválasztása, s állítom, hogy legalább 30%-os megtakarítás érhető el. A búza fejtrágyázását is az ún. n min metódussal határozzuk meg. Ígéretesek a búzatáblák, s a várható jó terméshez remélhetőleg hasonló ár is párosul – hangsúlyozza bizakodva Tóth Rudolf gazda.
Jankovics Sándor: Drágán termelünk…
