A tavaszi búzavetés nagymértékben javíthatott volna a kenyérgabona őszi, szerény vetési eredményein, de a jelek szerint ebből nem lesz semmi. Egyszerűen azért, mert ezekből a fajtákból nincs vetőmag. Ezt Srbislav Denčić, az Újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Kutatóintézet búzanemesítője is megerősítette. Habár ennek az intézetnek mintegy harminc elismert tavaszi búzafajtája van, vetőmag nincs a piacon, mert igény csak nagy ritkán mutatkozik iránta 15–20 éves időközökben. Mindamellett, hogy minőségben nincs nagy eltérés az őszi fajtákhoz képest. A hozamokra vonatkozóan azonban már más a valóság. Hazai elismert tavaszi búzafajták: a Jarka, Nevesinjka, Venera és a legújabb, a Nataša
Vajdaságban termesztése másodlagos jelentőségű az őszi búzához képest, és vetésterülete is csak néhány ezer hektárra tehető. Túlsúlyát az őszi búza nagyobb termőképességének és jobb termésbiztonságának köszönheti. A tavaszi búza termesztése a világ azon búzatermesztő régióiban indokolt, ahol hideg hiányában az őszi típus nem tud vernalizálódni, vagy ott, ahol olyan hideg a tél, hogy a növények biztonságosan nem telelnek át.
Az olyan vidékeken – mint hazánkban is –, ahol mindkét életformájú termeszthető, az őszi búza azért produktívabb, mert mélyebbre ható és fejlettebb gyökérzetet képes fejleszteni, jobban bokrosodik, és korábban beérik, mint a tavaszi búzák. Fagypont feletti hőmérsékleten – kora ősszel és késő tavasszal egyaránt – fejlődik a gyökérzet, még akkor is, ha látszólag a növény nyugalomban van, és ez később a szárazság beálltával behozhatatlan előnyt biztosít az őszi búzának.
A sekélyebb gyökérzet miatt a tavaszi búza jobban ki van téve az időjárási hatásoknak, ezért termésingadozása is sokkal nagyobb, mint az őszieké. Innen ered a „tavaszbúza – ravasz búza” mondás, ami jól szemlélteti, hogy tavaszi búza vetése esetén időnként komoly meglepetés is érheti a termesztőt, mely lehet pozitív és negatív is.
Az eredmények jól mutatják, hogy az őszi búzákhoz képest a tavaszi búzák termése szélsőséges határok között változhat. Kedvező tavasz és nyár esetén (2006 és 2008) az ősziek átlagtermésének 80–85%-át is elérhetik, míg kedvezőtlen években alig haladják meg azok átlagtermésének felét. Az utolsó öt évben a tavaszi búzák átlagosan 30%-kal alacsonyabb terméshozamot értek el, mint az ősziek. A tavaszi búza termesztésének a nagyobb kockázat ellenére egyes üzemekben és bizonyos években létjogosultsága lehet. Elsősorban olyan területeken javasolható, ahol a helyi adottságok – mikroklíma, domborzati viszonyok – között korábban már kedvező tapasztalatokat szereztek a tavaszi búzákkal. Máshol kipróbálásuk csak kisebb területen ajánlott.
