Az európai sertéstenyésztők túlnyomó többsége, közöttük Magyaroszágon sem tartják be az állatok tartásának körülményeit szabályozó, szigorú uniós előírások egy részét – derül ki egy titokban folytatott vizsgálatból
Állatvédő egyesületek inkognitóban filmezték a sertések tartásának körülményeit hat EU-tagállam (Magyarország, Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia) összesen 74 állattenyésztő telepén. Azt állapították meg, hogy a tartók 90 százalékban figyelmen kívül hagyják a disznók farkának megcsonkítását tiltó szabályozást, kétharmaduknak pedig nem biztosítják a megfelelő talaj-, illetve ólkörülményeket sem. Az állatvédő szervezetek elfogadhatatlannak minősítették a tapasztaltakat, különös tekintettel arra, hogy hét éve életbe lépett szabályozásról van szó. Felszólították az uniós tagországok hatóságait, hogy tegyenek megfelelő lépéseket az előírások betartatására. Peter Stevenson, a CWF nevű szervezet egyik szóvivője hangoztatta: a disznók „kíváncsi, intelligens, igazi életörömmel teli” állatok. Sivár nagyüzemi körülmények között tartani őket, ahol semmit nem tudnak csinálni, egyszerre törvénytelen és embertelen – vélte.
Az üggyel kapcsolatban Pallós László, magyar állatvédelmi főfelügyelő szerint a magyar sertéstartási körülmények nem rosszabbak az uniós átlagnál, sőt vannak olyan területek, ahol a magyar szabályok szigorúbbak, mint az unióban. A szakember ugyanakkor jelezte: Magyarországon vannak 25–30 éves állattartó telepek, amelyek koruknál fogva is rejthetnek bizonyos gondokat. De ezek nem olyan súlyos problémák, amelyek az állatok jólétét, egészségét, testi épségét, vagy netán az életét veszélyeztethetnék – hangsúlyozta. Természetesen ezekre a telepekre ráférne az átépítés – szükség lenne akár támogatásra is –, de amit a jogszabályok előírnak, azt az állategészségügyi hatóságok megkövetelik az állattartóktól a nagyüzemi állattartó telepeken – mondta az országos állatvédelmi főfelügyelő. Hozzátette, hogy az uniós felülvizsgáló ellenőrzések rendszerint csak apróbb problémákat állapítanak meg, például, hogy a kocáknak nincs játékszerük, illetve a telepek padozata elöregedett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar tartási körülmények nem rosszabbak az uniós átlagnál – hangsúlyozta Pallós László.
