2024. szeptember 29., vasárnap

Mit eszünk, mit iszunk?

Az elmúlt években gyakran lehetett hallani, hogy kétes minőségű élelmiszer, ital érkezik az országba. Sokszor csempészutakon, de legálisan is, megfelelő kísérődokumentumokkal, a hivatalos felügyelőségek tudása és jóváhagyása mellett. Hogyan történhetett ez meg? Egyesek úgy tudják, hogy a behozatali lobbi diktál – az államnak is, a felügyelőségeknek is, mert gazdasági ereje mérhetetlen. A hazai folgyasztótársadalom pedig hallgat, mert azt vásárolja, ami olcsó, még ha kétes minőségű is

Talán mégsem olyen fekete a helyzet. Mintha a felügyelőségek akcióba lendültek volna. Az elmúlt héten ugyanis újabb adatokkal rukkolt ki a köztársasági mezőgazdasági minisztérium a felügyelőségei révén elvégzett ellenőrzések eredményeiről. Tavaly összesen 167 425 mintát vettek a felügyelők. Különböző hiányosságok miatt a forgalomból kivontak 250 000 liter bort, pálinkát és más alkoholos, azaz alkoholmentes italt, ásványvizet.

A kétes minőségű termékek listáján van továbbá 430 000 kilogramm vetőmag, 1 600 000 facsemete, 52 000 kilogramm szilárd állapotú és 3500 liter folyékony peszticid. Csupán a vámfelügyelőség, azaz a fitoszanitáris felügyelőség 940 tonna élelmiszert kobzott el, és adott ki végzést annak a megsemmisítésére. A végeredmény: 6410 szabálysértési, 613 gazdasági és további 209 bűnvádi eljárás megindítása.Csupán az állategészségügyi felügyelőség 2009-ben 89 000 mintát vett magánvágóhidakon, húsfeldolgozó és tejüzemekben, hűtőházakban, raktárakban és kiskereskedelmi objektumokban. Elgondolkodtató adat: tavaly 38,5 tonna húst és 30 tonna húskészítményt találtak rossznak. A hal minőségével is baj van, csaknem 4 tonnát semmisítettek meg belőle. A leggyakoribb kifogások az árut kísérő deklarációban felfedezett hiányosságokra, a szavatossági idő lejártára, rossz minőségre vonatkoztak. A különböző fogyasztóvédelmi szervezetek gyakran panaszkodtak a kenyér és péksütemények minőségére. Az elmúlt egy hónapban a felügyelőségek 170 szerbiai helységben 728 mintát vettek. Nos, az eredmények a kenyér esetében nem adank okot az aggodalomra: azt mutatják, hogy egészében véve jó kenyeret eszünk, mert mikrobiológiai szempontból kifogástalanok a pékipari termékek. Mindössze a minták 1,1 százalékában mutattak ki olyan anyagot a kenyérben, mely ártalmas a fogyasztók egészségére.

Nem titok, Szerbiának hatalmas a lemaradása a fogyasztóvédelem és általában az élelmiszer-biztonság területén. Mégis mintha a dolgok elmozdultak volna a holtpontról. Tavaly az év derekán meghozták a biztonságos élelmiszerről szóló törvényt. Gyakorlati alkalmazásához azonban még hosszú az út, mert utólag meg kell hozni több kísérődokumentumot, egyik közülük azoknak az üzemeknek a központi regisztere, mely valójában cégjegyzék, melybe legkésőbb 2011. június 11-ig be kell jegyeztetni minden olyan céget, melynek alaptevékenysége az élelmiszercikkek gyártása és forgalmazása. A kérdés:miért kell erre olyan sokat várni?